Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

2. szám

— 28 — én a betegágynál a kórszakok határvonalait legkevesbé tudtam föllelni, s nagy a kérdés: váljon nem létezik-e már egy kevés izzadmány akkor, midőn a theoria még csak az előfutó kórjelek vagy az izgatás szakát jellemzi ? Ha még azt is tekintetbe veszem, hogy a c.) alatt vázolt alkeveny folyamnál, első kezdetben — az az általunk fölfogható kezdetben — már ártalmasnak mutatkozott mindenkor a nadályzás; nagyon valószínűvé válik a lehetőség , miszerint a viz elválasztathatik, a nélkül, hogy nagy izgatás ment volna előre , sőt hogy tán csak akkor tűnik föl a nagy izgatás, midőn már a viz, mint idegen test a gyomrocsokat kezdi feszítni; az izzadmány nagy mennyisége aztán ismét más tüneményeket okoz. Legfölehb a túlheveny folyamoknál fogható föl néha egy metszetes határvonal az izgatás és izzadmány között; mert ennél — ugylátszik — néha az említett, ámbár kétséges természetű, izgatás jelenetei után, rögtön s nagy mennyiségben támad az izzadmány. Az elofuló jelek szakát (stad. prodrom.) illetőleg — a mint a német vagy angol (Green , Whytt) orvosok által leíratik , s mi szerint már jó eleve kellene e betegségeket megismerhetni — fájdalom! a bírálat próbakövét ki nem állja; mert bádjadtság, bizonytalan járás , elhalaványodás , soványodás , ingerlékeny kedély stb. csakugyan más betegségekben is szembetűnők kisdedeknél Sőt az úgynevezett izgatás, vagy (föltett) vértorlódás szaka is , mint Goelis vázolja — tellyességgel nem foglal magában olly kórjeleneteket vagy olly öszszes kórképet, melly csak az agyvizkór jellemes tulajdona volna , s melly szerint ezt előre bizton lehetne megismerni. A szemek meredsége s mód fölött nagy mérgesség — mint említők — tán legnagyobb tekintetet érdemel. Nagy hiánynak kell tekintenem , midőn még most is számos orvosirók az általunk leirt folyami különbségeket nem veszik elegendő tekintetbe, midőn az elófutó jelenetek is nagyon különbözők a tiílheveny , alheveny vagy huzamos folyamnál látszólag szépek s kecsegtetően pontosak a kórképek, mellyeket imitt amott olvasnunk lehet; de, merem mondani, hogy a ki ezekre támaszkodik, a kórismében még nem fog nagyon boldogulni, épen mivel azon f. lyami különböztetés nem vétetik tekintetbe a mint kellene. És ezek után csak nyíltan kimondom, hogy hasznoabnak s könnyebben fölfoghatónak tar-