Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)
2. szám
— 23 — sanak elő. Csak illy pontos kőrfolyami s bonczolati részletezés által közelíthetjük meg az agyv ;zkór homályos természetét , és — meg kell vallani — ez úton eddigelé még igen kevés lépés történt. — Igyekezetem tehát leszen az agyvizkórnak több olly folyami rajzait adni , mellyek a legjelentélyesebb jeleneteket magukban foglalván , ezek által az esetek nagy többségénél megismertessék a bizton megismerhető belagyvizkór; olly kór folyamokra pedig, mellyek nem mutatnak bizton agyvizkórra — és fájdalom , illyenek száma igen nagy! — hosszas volua , e helyen kóresetek leirása által bizonyitni a mondandókat. De meg lehet győződve az olvasó , hogy állításaim egyedül bő tények eredményei. Az agyvizkórf, könnyebb fölfogás és tisztább értelmezés végett mindenek előtt szükség elosztanom eredetire s másodlagosra; hozzá jön a veleszült, s a htjdrocephaloid. Ezen osztályzást legmegfelelőbbnek találtam az agyvizkór nem egy , hanem különféle természetének, 1. Eredeti agyvizkór. Hevenyfolyam. A legöldöklőbb gyermekbetegségek egyike. Egyes biztos jele nincsen, s a folyam időhatára szintolly különböző, mint maga a kórkép. Szinte csak a fölfogás könnyebbitése végett háromféle — erőre nézve egymástól különböző — folyami idomot fogok itten röviden vázolni ; egyébként ezen idomok számát tizszerezni is lehetne, mert tökéletesen alig hasonlít egymáshoz két heveny agyvizkóri eset. a). Túlhcveny folyam. Akármilly alkotású azelőtt egésséges, virgoncz gyermek egy vagy több napig bádjadtabbnak, rosz kedvűnek találtatik, s feje egy kissé forró; rögtön az érütés szapora , az egész test forró leszen, s a kisded lázas jelenetekkel lefektetvén, hány — ételt vagy epét, nyálkás anyagot. "Vizellet nem megy tőle. Hasa tüstént nagyon beesik; a kisded mintegy komolyan nyugszik, néha nyögvén, néha fohászkodván; a forróság növekszik együtt az ériités gyorsaságával , szomj és vizellet többnyire folyton hiányozván. Altagait a kisded nyugtalanul mozgatja, s mindinkább a hasfe-