Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

2. szám

- 24 — lé húzza föl, kezeit is nem ritkán ide s tova veti, s ökölre is összeszorítja, gyakran ezeket a halánték felé veti. Hányás még többször is mutatkozik. Látszik nagy mértékben a szem­járomcsontivonal (linea oculo-zygomatica). Hozzá jönnek hosz­szu fohászok, az ériités ekkor nem ritkán rendetlenül kiha­gyó , többnyire lassúbb lészen. Feje mozdulatlan , hátrább s hátrább lóg (de nem zsugorodott, mint agykérlobnál emiitők) a lefekvéstől számitva 12—36 óra után nem ritkán ránggör­csök ü'nek ki, mellyek néha végig tartanak, mig másod-, harmad vagy negyed napon a kisded meghal. — Vagy ide­iglen a görcsök megszűnvén , tompa álomkórosságnak vagy nyilt meredt szemekkeli tompaságnak engednek helyt , vagy görcsök nélkül is beáll ezen tompa álomkóros állapot; és vagy illyen vagy amollyan állapotban a gyermek meghal. Ez egész folyam tehát 2—5 napig tart. Gyakorlatomban csak kétszer emlékszem , hogy csecse­mők (hasonló folyamban, mint Coelis ,, Wasserschlag" neve alatt irja le) kevés óra alatt haltak meg. Éles hangú fölsikoltások a fejnek ekkori hátravetésével a túlheveny folyamnál nem gyakoriak. Izzadás néha bőven áll elő. A vég felé, ha e folyam 2 napnál tovább tart, nem ritkán szélhiidéses állapotot látni görcsökkel kapcsolva, ön­kénytelen vizeilés és hasmenéssel együtt. A has ezen folyam­nál mindég már kezdettől föltünőleg , majdnem csónak alakjá­ra behúzódott, és a hányás melletti hasnak illy rö'gtönös nagy beesését a túlheveny folyamnál fő kórjelnek tekintjük, melly ál­tal azt más heveny lázidomoktól — p. o. erős csúzos- epés , vagy küteges lázaktól — már jó eleve megkülönböztetjük. Mi legalább minden illy erejű folyamnál a hányással együtt a has­nak olly behuzottságát tapasztaltuk, minő a nevezett lázak­nál, sőt még az agykérlobnál sem szokott olly gyorsan jelent­kezni. A heveny agykérlobtóli megkülönböztetésre nézve pe­dig az is szem előtt tartandó, hogy ezen betegségnél a kis­dedek majdnem szüntelenül zajosan, erős sirás és nyögéssel nyilvánítják a fejbántalmat, mit a túlheveny agyvizkórnál nem annyira tapasztaltam. A túlheveny folyam ritkán fordul elő; gyakrabban a kö­vetkező mérsékeltebb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom