Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

9. szám

Leggyakoribb 10—14 év között. Az ideges mérsékletet támad­ja meg leginkább. Lelki levert állapot vagy ellenkezőleg a harag, boszonkodás igen könnyen föllobbantja e nyavalyát az reá hajlan­dóknál. Az ijedés ennek bő forrása, Említést érdemel még itt az önfertőztetés. A bélférgek is méltók figyelemre. A golyvásságot némellyek nevezetes oknak nyilvániták. Azonban elégszer ta­pasztaltatott azoknál is, kiken annak semmi nyomai nem mutat­koztak. Továbbá az agy, agyacs, gerinczagy ingerlett állapota; a fejnek megsértése esés által, könnyen lehetnek a vittáneznak határozó okai. — Bouteille két esetet említ, fejreesés követ­keztében származottat. A bőrtől visszavert kötegeket sem hagy­> hatjuk méltányolás nélkül. Végre az idegrendszer középpontjai­nak egyéb bántalmai, például a nyavalyatörés , lélekbetegség is vehetnek ollyan módosítást magoknak, miszerint vittánezot hoz­nak elő. Váljon hát az időjárásnak van-e befolyása e nyavalya élöhozására vagy legalább módosítására? Meissner legalább azt írja, hogy 1827-ben kapcsolatban volt az időjárással, melly Lip­csében előszűr számos váltólázakat hozott elő, és miután egy bizonyos betegnél néhány rendetlen rohamokat okozott volna a vittáncz, egészen szüntypust vett föl, s kénsavas kinal által tellyesen legyőzetett. Hát követés által terjedhet- e a nyavalya mellyről értekezünk? Kételkednek némellyek, de az ollenkezőt tanúsító adatok olly számosak, miszerint okkal kétségbe nem vonathatnak. Már Osiauder több példákat hoz elő. Későbben még inkább megbizonyosodott, sőt tekintélytellyes vizsgálók által nyil­vánitatott, hogy a vittáncz mint járVánv ugy mutatkozik. Kei­ner 1825-ben a wiirtembergi királyságban, Neuhüttenben 14 gyermeket, kik 7-től 14 évesek vajának, látott liirtelen belees­ni e nvavalyába, a nélkül hogy szellemi ragályról lehetett vol­na szó. Hlyen járványról teszen már említést Frank Péter, és az újabb időben Jahn és Hecker hasonlóról szólnak. Ezen jár­vány okát a lobos, ideges beteg állományban kell keresni. A mi a vittáneznak egyéb nyavalyákkali kapcsolatát illeti , az többnyire magában idegen szövetkezet nélkül jő elő ; és ha vannak is jelen uémelly más betegségek . nincsenek ezek ren­desenbefolyással a vittáncz folyamára; min! ezt különösen liufz­nek tapasztalatai bizonyítják, ki sokszor látta a himlőt s egyéb heveny bőrkütegeket, hasonlóan a tüdö-s (üdőhártyalobot kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom