Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

9. szám

csolatban vittancezal a nélkül, hogy azok ez utóbbi! vészé-* lyeztették volna. A vittáncz fölosztásai számosak: álomjárós, nyavalyatörés, sérülctes ; éjjeli, nappali, folyvást tartó, váltó stb. Leggyakorlatibb azon fölosztás, mellynek alapjaul a betegség cselekvő vagy szenvedő jelleme tétetik , s e mellett számba jő a visszahatás is, melly az életmüvezefre történik. E szerint 1) cselekvés, erőtellyes jellemű vittáncz, melly az érzési rendszer nagy ingerlődésével, s ennek erős visszahatásával az életmüvezetre fiinik föl. 2.) A hol az érzékiség betegesen magasztos állapotban mutatkozik, az életerő elgyengülése nélkül. 3.) A hol levert az arő , lankadt a visszahatás. 4.) Midőn, a nélkül hogy valami változást lehetne észrevenni a többi rendszerekben, a nyavalya csupán az idegrendszer különös hajlamában látszik gyöke ezni. A vittáncz kórösméje világosabbá tétetik , ha azt nénielly vele bizonyos pontokban összevágó betegségektől szoros határvonalok által megkülönböztetjük. Az aranyarozs szülte kór (Raphania) némi hasonlatosságai a vittáncz jeleivel már Wichmann ügyeimét magára vonák. Azonban a mi értekezésünk tárgyának más a szülő oka; ezt anyarozs vagy egyéb káros hatású növényfajok által megromlott lisztből készült kenyér soha sem okozza ; ennél nincs meg a Raphaniát jellemző tagzsibbadás és hangyamászás- érezet; ez butaságba, elmebeli tartós gyengeségbe ritkán megy által. — A nyavalyatörés többnyire életműven változásokban gyökerezik ; szünidőben tellyes az egesség állapota , a rohamok alatt az öntudat egészen elenyészik , a melly utóbbi jelenet a vittáneznái fölötte ritkán van meg, és ha meg van is; jt nyavalyatörés a közönséges rázó mozgások , a hüvelyk bef suklása , a tajtéktúrás, és a vittáneznái nem mutatkozó Aura é'iileplicu által megkülönböztethetik. — A faranteltánoz , mellynek a régibb írók előadása szerint nagy hasonlatosságának kelletie lenni a vittáncczal, bizonyos póknem (tarantula) szúrása követköztében ered, és Daglivi szerint az apuliai scorpio szúrása u án is. Ezen szúrások által nagy dagadás és fájdalom származik , s utóbb a séríett hely körül sárgás vagy kékes karika képez' dik , a minek a vit áncznál semmi nyoma. — Megemlítésre méltó az is, miszerint mint számos utazók bizonyítják , Afrikának forró öve alatt, sőt Olaszország legmelegebb részében,