Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

15. szám

— 238 — is némelly jelek a csipcsont, mások a czombkoncz nyakának törésére utalának. Hogy azonban a törés a csipcsontoa történt légyen, a következő kórjelek mutatják: A bal csipcsont mo­zogható , e mozgatásnál fájdalom támad és recsegés hallatik, ugyan e csipcsont lejebb áll, mi a feszponfjukat vesztette iz­moktól származik , a bal aivéglag hosszahbulnsát és kifelé fordulását is innen lehet kimagyarázni. A törés irányát nem lehete bizonyossággal kikutatni. Első napokban az amúgy is beteg és elgyöngült egyén sokat szenvedett a fájdalmak miatt. Máj. 14-kén a fölkar 4 sínnel beLötteték, a bal alsó végtag pedig a medencze megfcsziletége után kinyujtalék. Ez állandó ki feszítést a beteg könnyen tűri, sőt csekélyebb fájdalmat érez. A töréshelyeire hideg borogatás rakatok. — Máj. 17- A be­teg éjjel rögtön rosszul lett 8 nyugtalan álmai közt többször fölsikoltott. Reggelre havadzása állott be, s ez rendes men­nyiségben 8 a beteg nagy könnyebbségére 5 napig tartott, — Jun. li, A fölkar köteléke levéteték, de mivel még igen ke­vés csontkéreg képződek újra föltételek, a kinyújtó köteléket tűri ugyan a beteg, de a bal láb fejhátán nagy fájdalom tá­mad , melly ellen sxappuntzesz kenetek be. — Jul. 6. Mind­egyik kötelék eltávolitaték, a fölkar koncza egészen összefor­rott. Néhány napi kisérlet után ismét szabadon mozgathatja a beteg karát, de nem annyira bal alvégfagát. Az iskolai év vé­gével a fölüdülő beteg sebészi osztályra viteték, hol végképen fölgyógyult, csak régebbi sántifása maradván hátra. (Folytatása következik) Kivonatok idegen lapok- s munkákbuL A.) Kór-s gyógytan. A harmadrendű bujasenyves bántalmak, s bnjatenyves hússe'rv­róit (Sarcocele). Ricord a harmadrendű bujasenyv alatt azon bántalmakat foglalja össze , mellyek a bór alatti szövetekben fészkelnek 8 a rost-, csont-, porcz-, izom-idegrendszert sőt az egész élet­műséget megtámadják. Ezek nem a higany által gerjesztetnek s nem is ezen fém bujasenyvveli összeszövetközésének eredmé­nyei, mert olly esetekben is létre jőnek, mikor épen semmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom