Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

15. szám

— 239 — higany sem használtatott. Ha azonban a higany nem használ, akkor minden esetre előmozdíthatja a harmadrendű bántalmak kifejlődését, a mennyiben annak huzamos használata által az alkotmány olly módosilást szenved, melly igen alkalmas azon kórjelek kifejlesztésére. Ritkábban fejlődnek ezek ki hama­rébb, mint G hónap múlva a fertezés után, s hogy milly ké­sőn köszönthetnek he, az szigorúan nincs meghatározva, azon­ban 10—20 év múlva sőt később is tapasztaltattak már. Ezen harmadik kórszak első jelenségei egyike a bujasenyves hús­sérv, melly fehérlő hártyalobnak (Albuginifis) is neveztetett. Ezen betegség fészke maga a here. Rendesen csak az egyik támadtatik meg, azonban az sem nagy ritkaság, hogy mind­két here egyszerre vagy legalább egymásután támadtatik meg. E betegségnek csak ritkán vannak előpostái. Némelly betegek azonban, még mielőtt a herében valamit lehetett volna észre­venni , tompa fájdalom érzetéről panaszkodtak az illető heré­ben; még ritkábban mentek előre élénk, szúró, jobbadán éj­szakai lágyékfájdalmak. Hanem rendesen minden fájdalom nél­kül fejlődik ki ezen bántalom, még pedig következőleg. A he­re testén egy vagy több csomócskák támadnak, mellyek las­sanként elterjednek. A keményedés gyakran öv- vagy körfor­mán megy előre, mig végre lassanként az egész életmű meg­keményedett, s érméczességét elveszítette. A folyamat egészen ollyan, mint a here gyuladásánál csakhogy a megalvás (Coa­gulation) lassan, idülten megy előre. A rendes esetekben a mcl­lékhere minden részvét nélkül marad, nagyon jól megkülön­böztethető a here testétől, melly vagy megtartja szabályszerű tériméjét, vagy túltengésessé lesz. A nem nagyobbodés jellem­ző a bujasenyves herére nézve , azonban mind a mellett két há­rom annyira is megnagyobbodhatik, sőt iszonyatos nagyságú­vá lehet. Ha a here megnagyobbodik , oz hasonló módon tör­ténik , s az életmű megtartja körteképú alakát. IIa a here 3—4 annyira nagyobbodott meg , a mellékherét nem lehet töb­bé megkülönböztetni. A kórboneztan azonban megmutatá, hogy a mellékhere egészen egésséges maradt, csakhogy a heréhez lapult, mivel ez nngyobbodása következtében kénytelen volt a mellékherét környező szövetet maga számára fóldolgozui. Az ondóvezéd is egésséges marad. Mindkét köiühnény nagy fon­tosságú a kórhatárzatra nézve. Ha ezen 2 rész egyike vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom