Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

14. szám

— 222 — s tetemes gyöngeségre. Ha ezen foltokat tépettel (Charpie) vagy szivaccsal megérintjük, ezek vörös szinííek lesznek. A lágyulás ezen nemét jobbadán 25—40 év között levő, lágy, nyirkos mérsékményü nőknél találjuk, kiknek gyermekeik voltak, vagy kicsapongó életet éltek. Ezen baj alapja valószínűleg idült gyuladásban áll s az úgynevezett pépoemű lágyulástól csak a véres foltok jelenléte által különbözik. Ez azonban a lágyulásnak veszélyesebb alaka, minthogy hajlamot mutat a fekélyedésre, nlképletek fejlődésére s tapló képezésére. A gyógyiihatlan rákfekélyek a méhnyakon kezdetben talán illyetcn bántalmak voltak, minthogy a rákanyag minden esetre könnyen lerakodhatik ezen lágyult szövetben. Ezen baj idejekoráni fölismerésére elkerülhetlen a méhtükör ügyes használata. Gyógyítására mindenek előtt a tüzes vas ajánlandó; alkalmazandó pedig az nugára a vérfoltra, mint a leginkább megylágyult helyre s ennek környékére. Az égetés 14 napi időközök után, a gyógyulásig ismétlendő. A nők e mellett semmi fájdalomról sem panaszkodnak , s káros bántalmak ezután soha sem tapasztaltattak. Az izzó vas első hatása a méhvcrzés csilapitásában áll, mi által az életmííségnek idő engedtetik arra , hogy magát összeszedje s megerősödjék. A havadzás erre rendesen néhány hónapig kimarad , a fehérfolyás kisebbedik, s elveszti vöröses színezetét; genyessé lesz, azután genyesnyálkássá , végre tisztán nyálkássá. A gyógyulás vége felé néha hasznos az izzó vasat légsavas higéleggel fölcserélni. — (Ann. de the'rap. 1845) A váltóláz gyógymódjáról. A következők legnevezetesebb pontjai ezen aphoristicus értekezésnek. Egy bizonyos mennyiségű kínai, melly egyszerre adva a váltólázat meggyógyítaná, eredmény nélkül marad, ha több apró adagokra osztatik ; miként, ha volna olly betegség, mellyet részegségi állapot által lehetne még gyógyítani , az meg nem gyógyulna , ha bizonyos mennyiségű bor, melly képes részegséget előidézni, olly kis adagokra osztatnék, hogy ezen állapot be nem következnék. A honi váltóláz ellen használt kesernyés szerek hasztalanok vagy épen ártatlanok. Sydenham és Morton után közönségesen fólteszik, hogy nviszszacsések ellen annál inkább van biztosítva az ember, minél to-