Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

12. szám

— 185 — szint hordókban a szomszéd Gácsországba szorgalmasan hordják. Van itt 183o-lől fogva elegendő épületekkel ellátott fürdő is. (Hackell főorvos azt mondja, hogy egy kis fürdőház van itten). Ezen vizet vegybontás alá vetette 1823-ban Dr. Cserszky, ki azt állítja, hogy szabad szénsavon kitűl talált 1G obonban 7 szemer sósavas keserélcget, 4 szemer szénsavas keseréleget, 12 szemer sósavas mészéleget, 6 szemer szénsavas mészéleget, 3 szemer (!!!) kovaföldet. Nagyon snjnálIom , hogy ezen vegyLontásról különösebb ítéletet nem hozhat ok, azt azonban mindenki, ha csak kissé jar'as is a hydrologiai dolgokban, áflátandja, bogy a kovaföld állítólagos mennyisége igen sok, — Dr. Siró ezeket irja: A forrás nagy és bővizű, a viz színtelen, tiszta, elénk savanyú s kissé sós, s borral szerfölött pezseg. — Ezek szerint nem lehet kétkedni a felől, hogy ezen viz e megye jelesebb ásványos vizei közé számítandó. Szinyák. Ez egy újonnan alakult helység, mellyet csak kevés ember lakja. A görög egyesült clerus 1839-iki Schematismusa 47-dik lapján Szinyák fürdőnek neveztetik s leány-egyház gyanánt Szent-Miklóshoz számitatik. Az itt fakadó vizek hajdan alsó-hraboniczaiaknak neveztettek. Bővebben és helyesebben először Dr. Siró világosított föl, ezeket inán: A Szinyák nevezetű helyről Hrabonicza folyó mellett fakad egy kénes forrás , számtalan buborékokkal, s/íne kékellő, ize nem olly kellemetlen mint a szobránczi vizeké. Van benne kén , timsó éa vas. Hackell főorvos kénsavas timéleget és kénsavas vaséiecset tulajdonit neki. Hogy mikéül áll a dolog a kénnel vagg helyesebben a könkénegszesszel, azt csak a forrás megtisztítása után lehet meghatározni. Azt mondja továbbá Hackell, hogy ezen viz igen jó hatást gyakorol idült bőrbajok, köszvény és aranyer ellen. Az intézkedéseket igen bijánosaknak állítja. fíaronyay főorvos fölebb említett kéziratában szinte ezeket mondván, hozzá teszi: A szinyáki fürdő valóban eléggé ismeretes, minden nyáron szorgalmasan meglátogattatik számos szomszéd megyei betegek által, s hatása köszvényes , epés bántalmakban , zsigerek dugulásaiban, különféle bőrbetegségekben, az alsó végtagok idült vizenyős daganataiban stb. slb. szinte bámulandónak hirdettetik, s nem is ok nélkül. A vizel