Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

12. szám

— 186 — sokan isszák, de még többen elhanyagolják, minthogy kellemetlen izű. — Egy avatatlan is közlött némellyeket ezen fürdőről a Peslher Tageblatt 1840-iki 42d. számú 167-ik lapján. Dicséri nevezetcsen a vidék kellemesscgét, s azt vitatja, hogy minden (!!!) beteg, ki ezen vízzel él rövid idő múlva javulni tapasztalja baját.— Fájlalja, hogy az intézkedések elég szegények , s reményű hogy nem sokára jobb karba fognak helyeztetni,— 8 hogy a mesterség is teend valamit n vidék szépsége nagyobbitására. — Spes nihil constat, sed et saepe fállit, A fölebbiekből kiviláglik , hogy a szinyáki viz tim-gáliezos (aluminoso-vitriolica) s erősítő és zsongitó hatásáról egy hozzá értő sem fog kétkedni. Megérdemlik tehát az orvosok figyelmét, annyival inkább, mivel az illynemű vizek, eléggé ritkák hazánkban, Ilogy használata, kivált a belső Könnyen káros lehet, s annálfogva éber orvosi figyelmet igényel, az napfénynél világosabb. Es igy fürdőorvos állítandó ez intézetbe. Szidorfalva. Ezen helység határán három ásványos forrás van, nevezetesen a.) A Trosztini hegy alatt Siolena mláka nevű völgyben van egy kénes vizű forrás, b.) A Javnrnik hegy alatt, l'udmláki nevü völgyben van a Szvala Kirnicza forrás, mellynek vize kenes-vasas. c.) A Stesisko hegy alatt fíereznikovali nevü völgyben van a Kirnicza okolo Stesiska forrás, mellynek vize az előbbihez hasonló. E két utolsó forrás vize szorgalmasan használtatik fiirdő gyanánt (kétségkívül gödrökben?) s hatása igen magasztaltatik. (Baronyay.) Felső Viznicze. Itt két ásványos forrás van. a) A Szolono vagy Szoloncsuk hegyen van egy Sxolotvina nevű bővizű forrás, melly ként, meszet, sós részeket s valószínűleg iblanyt is foglal magába. Az ide juthalás ugyan nehézségekkel jár, azonban minthogy van egy csekély kunyhó a betegek S7Úmára (kik kétségkívül philosophusok, minthogy kevéssel megelégednek) szorgalmasan látogattatik az bőrbnjok, bujasenyv, *) köszvény, *) Hogy a bujasenyv Gácsország határain kivált az orosz köznép között rettentően dühöng, azt fájdalom elégen túl tapasztaltam a cholera ideje alatt 1831-ben, midőn ezen részeket Szepes-megyétől fogva egcez Beregh-megyéig több izben átutaztam-