Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

6. szám

- 87 sein termenek, a tökélyetleniil vagy részenkint megtermékenyítettek pedig szörnyeket hoznak, mélákhoz hasonlilhatókat. Rössig a rozs beteges változásának okát magának a növény életműségének romlékonyságában keresi. Robert férd. az anyarozs a lég és földnek szüleménye az egésséges szemből , és áll az éietmüves öszbangzás bomlásán és a növény táplálódásának rendellenes viszonyain alapuló eltorzulásban. — E szerint az anyarozs nem egyéb mint a gőzkör és talaj sajátságos szorosan meg nem határozható viszonyai által megváltozott beteges rozsszem, — életrniives termény. Többen végre az alkalmi okot tartják nemző okúi, mint Kircheiseués Regelow, kik a nehéz, ganajtól zsíros földet állítják nemző okúi; mint Bosse, Nozier , Taube, kik a inézharmatot és repcsént? (gebend)) okozzák; és Schnieder, ki azt harmattal szármoztatja a rozsra. Egyébiránt sok és hiteles észleleteknél fogva bizonyos, mikép egésséges magokból, ha azok a kalászok elvirágzása után mindjárt megszuratnak , egy nap alatt némi édes folyadék ömlik, melly mindig kiilebb nyúlik, és a legyeket oda csalja. így a terime növekedvén a polyva között kiáll és világos violaszinét s puhaságát lassanként sötétté és keménnyé változtatja, ugy hogy ezen egész folyamat 14-—18 napig tart. Az anyarozs szármozásának különösen látszik kedvezni a nedves tavasz, ha a tartós essőzést hirtelen verőfény és nagy hőség váltja fel, s illyen időváltozás néhányszor előkerül. Gyakrabban vétetik észve továbbá a mélyebben fekvő nehéz földeken, mint homokos dombokon; az újonan müveit s fölszántott földeken is, erdőkben s ezek mellett, első években csaknem rendesen tapasztaltatik; ugy a szántóföldek szélein is többször, mint azok közepén. Egyik táj is több anyarozsot terem, mint a másik, kivált a Sologne nevű franczhoni megyében Frank idejében bőven nőt, és ezen vidéknek is köszönheti Seigle ergoté nevétt A rozsszemek és kalászok, mellyekben sok anyarozs van, mindig kellemetlen szinúek és rosszabb minőségűek, mert rendesen soványak és kiaszottak , és a fölső végöken feketés porral behintve látszanak, magok pedig a kalászok mocskos fekete szinúek.