Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

6. szám

— 88 — ~ Utoljára még emlitniink kell, mikép' Fontana jó és roszféle anyarozsot különböztet meg , melly utóbbi szerinte robarszűrástól szármozik , mig az elsőt kóros kinövetnek tartja. Leveille ártalmas és ártatlanra osztja, a mint a gomba, melly azt előhozza, még jelen van , vagy már lehullott. Wildenow is ártalmas és ártalmatlanról beszél, és Hochsteller jó és roszféléről, a nélkül, hogy mind a ketten annak eredete módját közelebbről magyaráznák. Általában az ártalmas alatt friss, az ártatlan alatt széradt anyarozs éretik. De ha különbséget kell tenni, ugy csak többé vagy kevesbbé ártalmas anyarozsról szólhatunk. Mivel t. i. vannak rozsszemek, mellyeket a kór egészen ellep, mig másoknál csak a mag hegyit vagy alját, vagy derekát éri, s ismét másoknál a szin , alak és vegyület változása csupán belül mutatkozik többé vagy keveshé , mitől a terime nagyobbodása is függ: önként értetik, hogy ennek is, nem tekintve az anyarozs korát, a hatás nagyságára befolyásának kell lenni. A ki az anyarozs hatásait, az emberi s más állati testre, ismerni akarja, lássa Noack és Trinks eme munkáját: „Handbuch der homeopathischen Arzneimittellehre. Leipzig 1841—3; és Jahr" Ausführlicher Symptomen-Kodex der homöepath. Arzneimittellehre-jét, Düsseldorf, 1843. — Kivonatok idegen lapokbul és munkákbul. Sebészet. Dr- Bonnet nézetei a tagok czélszerű helyeztetésének hasznáról heves izületi loboknál. A heves izületi lobok egykorulag vagy egymásután több izületeket támadhatnak meg, de legtöbbnyire csak egyetlen egy izület lepetik meg, és ezen esetben sokkal nagyobb a gyuladás élénksége, mint mikor az több izületekre van eloszolva; az edényi torlódás egy Ízületben szembeszökőleg tevőleges a nagyon kitágult hajszáledények tetemes savós és rostonyás kiizzadmányokat eredményeznek, mellyeknek különféle további kifejlésökben áll, főképen az izületi lobok veszélyessége. Föltűnő volt, ugy mond Bonnet, előttem egy