Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

6. szám

— 98 — nem saját állapota , mellyet a rozs tejes nedvének a tartós essőzés és hideg miatti megrothadása látszik okozni. Thaer szerint: az elpárolgás és ro'hadás állandó nedves időjáráskor; hasonló véleményben van Courhant. Hatiov a megromlott nedveket, mellyek az egésséges rozsmagvakat elrontják, okozza. Hermbstc'idt szerint az anyarozs akkor támad, ha a szemek képződésekor a kalászban , gyakorta essőzik. Illyenkor azok vizzel födetvén a gőzköri légtől elzáratnak, és alapvegyületökben változást szenvednek, BeUejökben forrás támad, megdagadnak , rendkívül kiterjednek , bennek szén és szabad vilsav képződik, melly az eháltozolt lisztféle elemet (princípiumot) áthatja. Az igy megmásult magban alig marad valami kevés liszt, és növényenyv (collá) semmi, Virei és Vauqnelin azt állítja, hogy az a rozsmagnak valóságos betegsége külokoktól ered , a keményítő kocsonyává átváltozván. Schmieder az anyarozs képződését némi nyákos és édes állománynak tulajdonítja, melly a harmattal a magba hat, s ott forrást okoz. Az első és második nnpon az édes anyag a polyva szálkájin csügg, harmad napon a tömlőbe száll, negyed s ötöd napon a tömlő alját és a szemet magát kezdi megtámadni, a következő napokon egy anyag a tápnedvvel forrásba indul, némi taplós állomány szármozik, ez a rozsszeniet elrontja, melly sokkal kisebb és puhább, hogy sem azon állomány behatásának ellenállhasson; végtére megszilárdul, kiszárad, megfeketedik , s igy válik anyarozzsá. Aymen az abbamaradt megtermékenyítést okozza; Schrank nézetében, miszerint a mag hüvelyei megmagzatosndván (proliferirend) anyarozzsá nőnek ki, részint Martins is osztozik. Padiéra szerint az anyarozs a tulajdonképi magzathoz olly viszonyban áll, mint a méhüszög (mola) a szabályszerű magzathoz ; — a méhüszögök nemcsak rendellenes kifejlődés által szármoznak , hanem tökélyetien termékenyítés által is; Aymen véleménye tehát, miszerint az anyarozs oka a nemzőrészek abbamaradt működésében volna, nem egészen alaptalan. Ezen theoriával egyez azon észlelet, melly szerint az anyarozs nedves években slb. szármozik ; mert ha virágzáskor sok esső jár és szélvészek is dühöngnek, a himpor az esső és szél által többé kevésbé lerázatik , összetapad, niegnyirkosul, és a termékenyítésre alkalmatlanná válik. A meg nem termékenyített kalászok, mit