Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

2. szám

— 27 — ~ den más betvegyet s annak terményeit mindenkorra kizarja , a mennyiben ezek , nem a gümőkór szükséges következinenyei gyanánt tekintendők. — A gümőkór egy életkort sem kiméi meg; túlságos gümőképződés azonban csak iiteresség befolyása alatt s igy az élet első felében, léphet föl. A gümőkór hatásait az érdekelt életmüvekre és életinűségekre mi illeti , az összenyomható életmüvek az éretlen güniős kiizzadmány alatt össz-nyomatnak s folytonos nyomás alatt fölszivatnak vagy kedvező befolyások között elkorhadnak. Az olly életmüvek , mellyekben güniős kiizzadmány van lerakodva, korán elpusztulnak , inig a gümő az életmű alakát megtartja. A gümő körül a szomszéd térimbelekben vagy egyszerű pangás, vagy még gyuladás is fejlődik ki, vagy pedig mentek maradnak a szomszéd életmüvek az ellenhatástól s aszályos állapodba jutnak , mi által a megtámadott életmű nemességéhez képest az egész életműség is szenved. Az éretlen gümőtömegb'n föllépte után 3—6 hónap múlva (fiataloknál elebb , idősebb egyéneknél később) változás történik , melly lágyulásnak neveztetik. Kezdődik ezagümőknek mind közepén, mind körületén ; rendesen nem egyszerű vizes átnedvesedésből áll ez, hanem vnlamelly folyadék által történik , melly savanyű S/.agű és savas ellenhatása. A meglágyult gümőanyag lágy pépnemfi, fehéres, kissé savas izi'i és ellenhatásu tömeget képez , melly hasonlítható az aludt tejhez. A meglágyult gümő tehát űgy látszik , hogy a rostonyának átalakulása , mellyet az életműségben akkor szenved, ha bizonyos körülmények gátlólag hatnak életműsödésre; ezen átalakulás űgy látszik, hogy nagyobb mennyiségű folyadék kizárása mellett, csekély mennyiségű éleny absorbeálása által történik ; e mellett valószínűleg az állati anyagok megoszlásának (Verwesung) terményei képződnek; űgy hogy a gümőképződés folyamatát a gümő meglágyulásaig nem lehet egyébnek nevezni, mint a rostonya megoszlási folyamatának. A lágyulás folyamatával a rostonya első átváltozása he van fejezve g ekkor vagy ezen lágyulás következményei állanak be, mellyek között az életműség elpusztűl; vagy pedig a gümő más t. i. a rothadási átalakulásnak megy elibe, mellyről később szólandunk. A gümő meglágyulása nem mindég a fönebb érintett módon történik; gyakran a giimőnek vizzeli beszűrődése által támad , melly a szóm-