Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

2. szám

— 28 — ~ szed vizdagos részektől vétetett föl; némelly esetekben épen lobtermények által történik , mellyeket a szomszéd részek rak­nak le a giimőbe. A lágyulás követköztében az éretlen giimó által föltétezett anyagveszteség az érdeklett életműben szem­beszökő lesz; az életmüvet minden irányban barlangok és ha­sadékok járják át s a gümőkór nagyobb kiterjedésénél elpusz­tul az életműség. (Phthisis florida). A gümőfolyadék szint­úgy mint minden más geny vagy fehérnyés kiizzadmány, fól­oldozza az életműség azon részeit, mellyekkel érintkezésbe jő, de főkép a csontok földes részét, s ezenkiil azon saját­sága van, hogy más kiizzadmányokban is a gümős átalaku­lást idézi elő. Az éretlen gümők rendesen nem növekednek, a lágyullak ellenben hirtelen űj tömegeknek a kerületen való mellérakodása által. Az életműségrei ellenhatás szintúgy le­het a gümőlágyulásnál egészen más, mint az éretlen gümő­kórnál, melly jelentélyes életmüvek működésének háboritá­sa által hat; de a giimőlágyulás hajlamot idez elő a vérben kiizzadmányok képződésére, melly utósók a lehető esetben hasonlag giimővé változnak át, vagy vérzési (haemorrhagi­cus) természetűek , jobbadán savós hártyákon jelennek meg , és soha vagy igen ritkán találkoznak össze a nyers gümőkór­ral. A meglágyult gümő létezése után rövidebb vagy hosszabb idő múlva az ugy nyevezett genyes átalakulásba megy át; il­lyenkor egyarái-yos, a rendes genyhez hasonlító folyadékot képez , mellybcn sem savanyu szagra , sem savas ellenhatás­ra nem lehet találni. A genyképzódés űgy látszik nem a gu­móból indul ki, hanem a szomszéd képletekből, mellyek il­lyenkor ellenhatást állapotban vannak ; az ezek által képezett kiizzadmány a giimőanyagnak s ez által életműsödésének töké­letes föloldását okozza ; a giimőlágyulás tisztán vegytani folya­mat, a gümőelgenyedés pedig életmüvi. A gümők lágyulása előkészíti azoknak elevesedését vagy rothadását; a meglá­gyult gümő egyébiránt fölszivatásra is képes, vagy ügyneve­zett kásadagot (atherom.) képez vagy elkrétásodik. A bekö­szöntő elevesedéssel a gümő szine zöldes-, piszkos szürkévé lesz, szaga pedig ollyanná mint a rothadt sajté vagy átalában rothadó anyagoké , a mellett hi^abb s a górcső alatt mint igen linóm szemcsés , homályos tömeg tűnik föl számos zsircseppek­kel s behintett jegeczekkel. Azon körülmények, mellyek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom