Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

17. szám

— 269 — másra következéssel fejlődnek ki, nemcsak a bántalmas életmüvi elemeket, hanem fóllépésök idejét illetőleg is. Azon orvosok, kik figyelemmel kutatták a hujasenyv fejlődését anélkül , hogy ez valamelly különszerü gyógymód által gátoltatott volna, bámulnak azon, hogy miként lehetett a bujasenyves bántalmakat rend és megkülönböztetés nélkül összezavarni, miként ez még mai nap is gyakran megtörténik. A nélkül, hogy azon kérdés fejtegetésébe ereszkednék Ricord, mi módon föltéteztetik az alkotmányos bujasenyves fertezés, tapasztalat által bebizonyitottnak tekinti azt , hogy a bujasenyves geny fölszivódásának első fölismerhető hatása, miáltal a bujasenyves hajlam megalapittatik , a vérvegy állandó megváltozásában áll. A vérvegy ugyan minden esetre más senyveknél ésbetvegyeknél is meg van változva, mind a nielle'-t ezzel, a bujasenyvről gyanús egyénnél egy jellel többet birunk. Mihelyt a hujasenyv az életmííséget áthatotta, hatását a vértekecsekre is átviszi. Ricord számos kísérleteinél, mellyeket a „du midi" kórház gyógyszerészével Grassi~xn\ tett, azt találta, hogy a vértekecsek különböző arányban csökkentek egész a vérhiányig (Anaemie). A vértekecsek ezen csökkenése a vérnek ollynemű romiásat okozza, melly a sápkör válfaja gyanánt tekintethetik. Ha a bujasenyveseknél előjövő kórállapotokat tekinti az ember, Ricord szerint szembetűnő hasonlatosságot lát azok és a sápkór között átalaban, néha pedig tökéletes ugyanazonosságot. Ezen kórjelek egyébiránt jobban szembetűnnek egy nőnél, mint férfinál. Afalában ugyan elismerték a sápkór okai gyanánt a nemző részek befolyását és a szerelmi kicsapongásokat, de ezen okok közé az egyenes és öröklött alkotmányi.s bujasenyvet is fö! kellett volna venni. Ricord vizsgálatai által több rendbeli sápk wok alapokat födözte föl

; mellyek miután pusztán vaskészitményeknek nem engedtek , ezek és bujasenyvellenes gyógymód vagy egyedül ez által szélesztettek el. A vér viszonyától fiigg a bőr színezete. Első mellékes kórjelek gyanánt említetnek az átalános meredség, s a csúzhoz hasonló fájdalmak. Ezek leginkább éjszaka köszöntenek be, az izületek szomszédságában fészkelnek a nélkül, hogy daganat vagy vörösségtől kisérretnének. Gyakran támadnak még fejfájdalmak vagy más idegzsábák. Nem ritkán kopaszodás következik be. De már ekkor földuzzadnak a tarkón vagy nyak oldalán