Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

10. szám

- 153 — lyák tartozzanak még a csűzkérhoz , sőt azt sem tudjuk ed­digelé , váljon létezik- e lényeges különbség a hurutok és csúz­kórok között ; azért itten csak néhány takhártya búntal­makról, mellyek csúzos természetéről aligha van mit kétked­ni: 1). Csúzos torokgyík. Ez ellen a kikerics még nincs meg­kísérelve. — Egy 39 évű izmos férfi, ki több esztendő óta naponként az egész testét lehető leghidegebb vizzel mossa s öntözi, 1838. aug. végén súlyos láztól kisért torokbajba esett. A torok bal oldala , jelesül a mandolák igen vörösellettek , és azoknak a nyelcsap felé álló oldalán fehérszürke (hat­krajrzárnyi nagy) folt látszott , melly némi vastag zsiros ál­hártya által képeztetve , egy üszkös fekélyhez annál inkább hasonlott, mivel a gyuladt mandola a folt körül valamennyi­re föl volt emelkedve. Szerző naponként 4-szer 10 csép má­konyos kikericsbort rendelt, mire már első nap a baj nem ter­jede tovább; másod napon 4-szer 15 csép vétetett , és lágyí­tó borogatások rakattak tej és kenyérből a nyak köré. Har­mad nap reggel a gyuladás meg volt törve és az ólhárfya le kezde foszlani; a láz pedig a 3 és 4 nap között fordult meg egyetemes izzadással ; a gyógyulás gyorsan ment végbe. IIa ezen torokbaj nem csúzos hanem taplagos (aphthös) vagy or­bánczos (pyrős) torokgyíknak látszanék , meg kell jegyezni, mikép talán mindazon kiizzadmányos betegségek, miket szer­ző Fyr-eknek nevezett, a csúzkórtul nem különböznek olly igen mint hiszik , hanem csak módosulatai levén a csúzos kór­folyamatnak , az átmeneteit képzik a csúzkórtul a hagymáz­ba. Minden esetre a kikerics igen gyors segélyt nyújt az effé­le torokgyíkban , és igy tán a szokott csúzos torokgyíknál is megfelelendhetne a várakozásnak. 2). Gastrosis rheumatics — a praxisban többször félreismertetik. E betegség kezdődik mérsékelt vagy erős hideggel , mihez lassanként egy mérsé­kelt vagy erős ingerláz minden tüneményei társulnak , melly néha a synochalis láztól keveset különbözik. Legkinzóbb a fejfájás, melly főleg az egyik szemgödör mélyében, legtöbb­nyire a jobbikban fészkel , és az egyik homlok felére terjed el többé vagy kevesebbé. A nyavalya kisebh fokán nincs je­len sem undor, sem hányás; nagyobb fokán ellenben ökren­dés van jelen ; valóságos hányásra ritkán kerül a dolog. A gyomor nem puffadt, a nyelv nincsen csorvásan bevonva, ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom