Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

10. szám

— 154 — nem csak fehéren Lelepve, mi által ezen baj a gastrosis catairhalis-tcl , a közönséges csorvás láztól különbözik. Néha a légcsőhártya is, mint a náthurutban szenved, s illyenkor köhögés és némi mellszorongás van jelen. Könnyű esetekben a nyavalya csak 24 óráig tart — f. ephemera ; a sulyosbakban pedig 3—7 napig. Okai a léghuzam és nedves lég. A sulyosb esetek is engednek 12 óra alatt a mákonyos kikericsbornak. 3). Csúzos hasmenés. Itt a mákonyos kikericsbor első adagaira már elmúlnak a hasfájdalmak és üriiletek , a második , 3—4 óra után bevett adag pedig tökéletesen biztosítja a gyógyulást, csakhogy a beteg magát melegen tartsa, ha nem épen marad is az ágyban vagy szobában. 4). Csúzos vérhas. Ezen csúzfaj ellen ekkédig nem használtatott a kikerics. / I. Csoport. A terimbeles életmüvek csúzkórai. Wallis és Carminati a (csúzos) tüdőlobot kikericcsel gyógyiták meg. fii. Csoport. Az idegképletek csúzkórai. Ama kóros jelenetek , miket idegnyavalyáknak — nevrosis — neveznek , nem egyebek mint a szemedő idegek saját működései megbomlásának kifejezése; az okok pedig, mellyek legközelebb illy működési bomlásokat gerjesztenek , igen különbözők, és a következő hét osztályra sorozhatok: 1). Rokonszenve valamelly idegnek vagy az agy vagy gerinczvelő egy részének más szenvedő életművekkel, nevezetesen a tápcső takhártyájával, léppel , májjal sőt nemi részekkel is; 2) moztani behatások magokra az idegekre, p. o. idegen testek, kórosan nemződött tömegek , kiömlött vér és nyomása; 3) torlódások egyes idegrészek felé, de nem valami speciíicus kórfolyamat által föltételezve ; 4) bódár mérgek , mellyek a vérrel együtt keringvén, az idegekkel érintkeznek; 5) kórfolyamatok, mellyek elsőleg vagy másodlagosan a kö/képlőszövetet (Zwischenbildgewebe) és hártyákat választották lefolyás! helyül; 6) a villanyosság bizonyos fokai és minőségei, kivált a levegőé; 7) mindenféle lelki befolyások. — Leggyakrabban nemződnek idegnyavalyák az 5 osztályhoz tartozó csúzos kórfolyamat által. A csúzkór ugyanis szintúgy származhatik a közidegképlőszövetben és ideghüvelyekben , mint a közizomképlő szövetben (Zwischenniuskel-bildgevvebe) és a bőnyékben , mindég csúzkór az, bár a tünemények a szenvedő képletek élettani rendeltetésűk szerint igen különböznek. Innen is a kikerics