Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

1. szám

nem lehet, máskép mindenütt, hol a véredények tágultak, aranyeret kellene sejteni. A fekete vériiség (Erhöhte Venosität) sem lehet az aranyér kútfeje, mert ez minden idült senyvnél jelen van , s az aranyérrel csak utósó időszakában csatlakozik. Mások az aranyér okát különös testalkatban keresték, azonban van e illy aranyeres testalkat? minekelőtte ezen kérdést fejtegetnénk, a többi testalkati betegségeket szemlélendjük meg röviden. A testalkati betegségek (Constitutionelle Leiden). 1) fejlődési betegségek s periig a ki- és visszafejlődésben (evolutio, revolutio) , vagy mint a rák, mindkét időszakban származhatok. 2} korcsvegyen alapszanak, melly azonban mivoltára nézve ismeretlen, az aranyér kóranyaga a takonyhártyák , a kötegeké a felbőr, a köszvényé a rostos hártyák által választatik el; hármas korcsvegyülékbül származik Schötilein szerint a rák, azonban ezen elmés állítás nem igen alaposnak látszik lenni. 3) származás által terjeszthetők; azonban e részrül még nagy a homály. 4) a nem különbséget okoz bennük; igy a gümő nőszemelyekben , az aranyér férfiakban származik; hogy különböző e a gümő a mirigytől, bizonytalan • Rokitansky szerint a rák és a gümő egymást kirekesztik , mit mások tagadnak. 5) az idegrendszer külön részeit bántják ; igy a gümő és mirigyes senyvben az agy, a többieknél főleg az alhasi idegrendszer bántalmas. 6) az emésztés beteges , s pedig vagy fölmagasztalt mint a gümőben, vagy elnyomatott. 1) a máj többnyire nagyobb. 8) Némellyek köztük ragadóknak látszanak lenni, mások nem. Noha ezen bajok mindegyike az életrendszerek közül ezt vagy amazt választja fő helyének, később mégis nagyon elágoznak, s noha egy család fiainak lenni mutatkoznak , már a gyógyítás részérül is nagyon különbözők. Dr. Mokossinyi több beteget gyógyíta, kiben az aranyér hideg vizzeli mosás által elnyomatott; minek következtében tüdővész fejlődött ki. Dr. JVayner János. Az aranyérrőli tan FranczAngol- s Német-országban lényegesen különbözik, 1 *