Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

1. szám

s legtisztábban mutatja az egész orvostannak ezen országokban divatozó különbségét, Franczhonban s Angliában az aranyér csupa helybeli bajnak tartatik , Németországban ellenben a senyvek közé soroltatik s nagy mennyiségű betegségek következtetnek beló'le , azonban mind a két nézet túlságosnak látszik lenni, Franczhonban s Angliában a túlzott helybelisitésbó'I, Némethonban a kicsapongó eszméletből ered a hiba. Hogy a rák a végbélben aranyereseknél gyakran fejló'dik , nem tanusitja bizonyossággal a ráknak aranyeres senyvbó'l való származását , mert ezen szövetség történetes lehet, s azontúl nem kell felejteni, hogy a rákot jellemzó'leg véredények tágulása követi, mi azonban még sem neveztethetik aranyérnek. Dr. Jankovich. Az orvosok nagyon gyakran ismeretlen bajok kútfejét elég hibásan az aranyérben keresik. Az átalános aranyeres kórra még nagyon csekély figyelem fordittatik, vagyon ugyan tiszta helybeli aranyér, melly lovaglóknál, hevítő' hashajtók s a nó'nemnél szorosabb fűzés által fejló'dik , azonban ki nevezné az illyes véredénytágulást aranyérnek. S

Heglitz és Schönlein nézeteit az aranyérről eló'adó nagyon helyesli, fó'kép az utósónak ama tanát , melly szerint az aranyér nem egyébb átalános kóroknak véredényekre való helybelisitésénél. Dr. Piscovich nem ritkán izgatott aranyérből végbélrákot láta fejlődni 5 átalánosan tapasztalata s véleménye szerint minden elhanyagolt, izgatott s rosszul gyógyított gyuladásbul s fekélybó'l végtére rák fejlődhetik, mi többnyire ezen betegségnek kútfeje. Dr. Rechnitz,, Rust szerint a rákot mindég sajátlagos senyv következményének tartja lenni. Dr. Schöpf. Ha daganatok s gyuladások czéliránytalanul izgattatnak , könnyen elfajulhatnak, s nevezetesen a rák jellemét öltik magukra, ezen állítás bizonyítására eseteket hoza föl, szerinte aranyérből is könnyen szármozhatik végbéli rák , azonban más felől az is bizo-