Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)

16. szám

— 379 -hérnye , sajtany először csak fölolvasztatnak, utóbb megint lévainak s legfinomabb eloszlásukban , vagy pedig újra föloldoztatva átmennek a tápba. Igy hasonlítja át magának az állat majdnem változatlanul a közönyös, legenytartalmú anyagokat, miket tökéletesen kiképezve , ez növényekben vagy állatokban föllel s velők táplálkozik. Az állat tehát maga magát fölemészti , vagy pedig egészen kiképzett életmüves anyagokat szétbont, a nélkül, hogy maga hasonlókat teremtene. Az emésztés kész anyagokat visz át a vérbe; a fölhasonlitás , a legenyfartalmuakat foglalja le; a többit a lehellés emészti föl. Ha már az állatok nem bírnak különszeríí erővel, életmüves anyagokat teremthetni , méltán kérdhetjük : ugyan tehát képesek e anyag veszteség nélkül meleget kifejteni, mit némellyek állítottak. Mi bizonyosnak tartjuk, hogy minden állati meleg eredetét a lehellésnek köszöni, s hogy az elégett széneny és köneny annak pontos mértékét mutatja. Mindezeket még egyszer áttekintvén, tisztán fog előttünk állani: hogy a légkör, növény ország és az állatország közt szünetlen kicserélés divatozik. Az anyag a légkörből a növénybe száll alá, ez uton az állatokba hat be s az emésztés által az állatokból megint a légkörbe tér vissza. E körben forog s nyilvánodik minden élet, mig az anyag abban csak helyzetét változtatja. A légnek nyers anyaga , mi a növények által lassankint életmüvessé tétetett , eszközli tehát az állatok legfönségesb munkálatait, s igy közvetve a gondolkozást is ; de mik majd megint szétbomolván , nyers anyagképen visszatérnek azon nagy tárházba, mellyből szármozíak. Kivonatok idegen lapokbul és munkákkal. A.) Sebészet. Nézetek a sérvmetszés utáni székrekedésekről. Rendesen azt farijók , hogy a séi vtarlalom visszatételévei, akár műtétei nélkül, akár a lágyékgyürű véres kitágításával