Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)

16. szám

— 371 -­észrevehefőkép megzavarni. A lég alkotó reszeinek állan­dóságát illetőleg bizton állithatjuk, hogy a benne foglalt éleny arányrész a növények nélkül is, több évszázadok­ra már biztosítva van : mig utóbbiakból szünetlen legalább is annyi élenyt nyer, mennyit tőle az állatok elvonnak; mert a növenyek a nekik kellő szénsavat nem egyedül az állatországból , hanem a tüzokádókból is veszik. A növények tehát az állatoknak nem csak szüksé­gesek , mert a léget tisztítják , mit ezek szívnak; hanem utóbbiak még az elsőbbekbe foglalt életmüves tápanyagok­ra is rászorulnak. Es ebben fekszik a két természetor­szág legszorosb kapcsa. Képzeljük a növények nem lé­tét, s legottan kihal az egész életmüves természet. Ha már egy magvat földbe ültetünk és csírázni s ki­fejlődni hagyjuk . ha a növény további kiképzését egész virágzásáig és gyümölcsözéseig észlelendjiik ; ugy pontos vegytani vizsgálódások által arról megfogunk győződni, hogy a növény egész ki képződési folyamata alatt szé­neuyt, könenyt, élenyt, legenyt, és hamut rögőzött le magának. A széneny lényegesen a szénsavból származik és pe­dig akár a légben létezőből, akár abból, melly a trágya s gyökerek érintkezése által bontakozik ki Egyébként a növények szénenyük legnagyobb részét a légből veszik. Meg­fogható lesz ez , ha meggondoljuk milly tömérdek szénenyt rögözhettek le magoknak, például az óriási fák, miknek gyökerei csakugyan igen korlátolt térben léteznek. Bizon­nyal a darabka föld , mellyen századok előtt ama roppant tölgy csírázott s miből az előttünk álló hatalmas fa tá­madt, nem birt talán azon széneny egy milliónyi részecské­jével is, mellyel a tölgy jelenleg bír. A többi tehát a leg­több, széneny, a légből érkeze hozzá. Tanúja ennek Bons­singault kísérlete, miszerint a tiszta kovafövenjbe ülte­tett s lepárolt vízzel öntözött borsó — táplálékát tisztán csak a légből szivó — szépen kifejlődött, levelet s mag­vat termett. De bár a gyökerek a szénsavat a földből szív­ják is föl, midőn az akocsányokon s törzsökön által a le­velekbe megy, még is végre elszállana az a légbe, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom