Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)

16. szám

— 372 -­nem léteznék egy új erő, melly azt meggátolja. Ez eset áll az árnyékban tengő növényekről. Közönségesen hiszik, hogy a növények éjjel szénsavat készitnek; azonban he­lyesb lenne , ha azt mondanók : hogy akkor a növények a földből nyert szénsavat változatlanul magokon átszálla­ni engedik. De mihelyt a földből vagya légkörből szár­mazó szénsav , a napsütötte levelekkel, vagy a növény más részeivel érintkezésbe jön, azonnal egészen más a dolog' idoma. A szénsav t. i. ekkor elenyészik ; a levél minden pontján apró élenyhólyagcsák tűnnek föl s a szé­neny a növények szövetében megrögzetik.Ezenkül a zöld nö­vényrészek, még más tulajdonszerű és titoktellyes tulaj­donnal is birnak. Ha t. i. alakjokat daguer-féle készü­let által fölfogjuk, akkor a rajz el őáliíásara szükséges vegytani sugárok a levélben elenyésznek, fölszivatnak s abban lerögöztetnek. A vegytanilag működő sugarakatfe­hát a növények zöld részei tökéletesen elnyelik, mi min­den esetre meglepő tünemény , de azon körülményből kön­nyen magyarázható : hogy olly állandó test szétbontásá­ra , minő a szénsav; rendkívül nagy vegytani erő kívánta­tik! meg. — Milly szerepet visz a növényben a lerögzött szénsav? mi rendeltetése.? — Kétségkívül legnagyobb ré­sze a vízzel s ennek álló részeivel egyesül s ekkép olly anyagokat képez , mik a növényzetre legnagyobb fontos­ságúak. Miként Payen megmutata: a vízben föl nem ol­vadó farost, a forró vizzel enyvet vagy csirizt képező kernényitó, a hideg s melegvízben olvadó dextrine ama három test, mik épen ugyan azon elemanyagokból álla­nak , de elemrészecskéik szerkezeténél fogva egymástól különbözők. A növényzési erő tehát ugyan azon elema­nyagból majd a vizben föl nem olvadó sejtszövet sejtei s az edények falait, majd a keményitőt, melly a bimbók és csirákjj táplálása végett lerakatik s rögöztetik, majd a fölolvadó dextrinet képezi, melly a növénynedvekkel min­denüvé elvezettetik, hol csak reá szükség van. Milly bá­mulandó erő az, melly egy testből három mást képezni s a lehető legcsekélyebb erőbitangolással egyiket a másikba valtoztatní képes, mihelyt ez szükséges! — Még a növé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom