Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

3. szám

— 36 __ teges substratum egyszersmindi meghatározása , mert a legnagyobb jelentésű diagnosticus jelek egyike abban látszik rejtezni f minthogy abból valamennyi jelenségek, p. o. a mozgást épen nem gátló fölíiletes csekélyebb fájdalom, halvány vörösség stb, magyarázhatók, s mivel ez által az álorbáncz alá hibásan sorozott minden betegségek: bőralatti sejtszövet, — inasterjedékek , — csonthártya,— stb. lobok egészen kizáratnak , az orbáncznál mindazáltal nem méltányoltatott elegendőleg orvosinktul a beteges substratum, vagyis a külbőr, midőn legújabban a Richter, Reil, Hildenbrand által fölállított vélemény ellen Schönleint látjuk föllépni, melly utóbbi a takony, — savós — és rostos hártyának lepetését mint bizonyost előre fölteszi, még pedig, mint látszik, nem egyéb oknál fogva , minthogy átrakodás (metastasis) által orbánczok után ezen hártyás részek szolgáltatnak anyagot betegségek kifejlésére. Valóban szerénytelen merészség volna tőlem, ha illy orvosi Coryphäeusok vitája fölött eldöntő ítéletet akarnék mondani, azonban, mivel önvéleményem szerént orbáncznál a beteges substratum adhat legbiztosabb ismertető jelt, talán nem volna helyén kivíil, ha némelly körülményeket, mellyek ezen pontot illetik, közelebbről megtekintenénk. Mindenek előtt azon kérdésnek kell itt a gondolkodó orvosnak eszébe jutnia, vallyon az orbáncz mulékonyságát és vándorlásra való hajlandóságát lehet e bélyegző tulajdonnak tekinteni. Ezen kérdés nemleges feleletét méltán valóság fokára kellene emelni, s az átrakodás (metastasis) és kórtévedés (metaschematismusj történetét, nem különben bizonyos betegségek azon tulajdonságát is közelebbről megszemlélvén, mellynél fogva a testnek egyik tájáról könnyen a másikra terjednek át, úgy fogjuk találni, hogy ezen tulajdonnal különösen azon kóralakok bírnak, hol a betegedett részeknek idegei szenvednek, valamint ezt a csúzos és küteges bajoknál láthatni elég alkalmunk van, s nevezetesen az utóbbiaknál épen kütegek alakában látszik a könnyebb vándorlás oka rejtezni , így példaúl bizonyítja a tapasztalás , hogy a sima kütegek , mint: vörheny és kanyaró (scarlatina et morbilli) mellyek vizes vagy nyirkos nedvet nem választanak, legnagyobb hajlammal bírnak egyik részről a másikra való vándorlás tekintetében , midőn ellenben a köles i«gy igazi himlő sokkal