Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

3. szám

_ 37 — ritkábban , s ha történik is, rendesen az átrakodott betegség egészen különböző alakban lép föl, mert midőn a lapos kötegek: vörheny, kanyaró, de maga a csúz iskitünőleg az idegrendszer középpontjaira örömest átmennek, illyesmi a hólyagos és pattanásos kötegeknél sokkal ritkábban tapasztaltatik, g az utóbbiaknál nevezetesen takony, — savós stb. hártyás életmüvek szoktak inkább meglepetni. — A most érintett állítást tapasztalás által láijuk bebizonyodni, ugyanis: ha egy skárlát kitörése vagy virágzása közben hirtelen elenyészik, igen könnyen és legtöbb esetben agy-, vagy gerinczagy- bántalomra mutató rángatódzások köszöntenek be, midőn ellenben , ha illyesmi a kanyaróval, köleshimlővel történnék, a gőg — vagy hörglob sokkal közönségesebb következések lennének , mint az idegrendszer középpontjainak lobos bántalmai. Ha azonban a sima kötegnek az idegrendszer középpontjaira hajlandó áttételi különös tulajdonságát, mellyre a vörhenynél lígy, mint az orbáncznál ráakadhatunk , elmellőzzük is , némileg már a beteges substratum is közelebbről látszik mutatni, hogy orbáncz közben a hajedények visszeres (venosus) oldalán kivül, a bőrnek szömölcsös testecskéi szenvednek , mellyek a hátsó gerinczidegek végpontjainak földuzzadásából veszik eredetüket, midőn azok a bőr fóliiletén szétágaznak, mi által egyszersmind világos lesz, hogy, ha a bőr fölületén virágzó küteg kifejtésében megzavartatik , ugyanezen zavarnak részint érintés , (contiguitas) részint antagonismus utján a gerinczidegek első ágaira is át kellvén mennie, az idegrendszernek középpontjaiban illy módon okozott lobos bántalom által rángatódzásokat igenis lehet előhoznia. Azért is tapasztaljuk, hogy a sima orbáncz sokkal vándorlóbb természettel bir, midőn illyesmi a hólyagosnál csak ritka tüneményként fordul elő, s talán sohasem antagonismus, hanem többnyire érintkezés utján fejlik ki belőle gyuladás, melly az idegrendszer középpontjaira átterjedne. #) Ha a most érintett nyomozások következtében a vándorlás, mint az orbáncznak sajátlagos ösmertető jele elesik,úgy *) Különben ugyanazon joggal és ugyanazon képtelenséggel lehetne a külbör hurutos bántalmárol is szólani , ha mint csalhatatlan valóságot clöre fóltennénk , hogy minden átalakulás (mctaschematismus} nélkül támadott belső orbánczok léteznek.