Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

21. szám

— 323 — nak megkülönböztetését és gyógyítását némileg fölvilágosíttsuk. Az idegrendszer, mint tudva van, három középponttal bir, úgymint: aggyal, gerinczvelővel és dűczrendszerrel, mellyek által vezeti az egész életmüség működéseit. A két első az akarat alatt álló idegrendszert teszi, melly az állati életet kormányozza, midőn az utóbbi vagyis dúczrendszer az akarattol független idegrendszerhöz tartozik, melly a tengéletet (vita vegetativa) igazgatja. Ezen három idegrendszerbeli középpont olly szoros kapcsolatban áll egymással, hogy azoknak egyike sem betegedhetik meg a nélkül, hogy a többi kettőt többé kevesbbé szinte nem érintené, azonban mindég egyik vagy másik szokott szenvedni kitünőleg , s valamint az állati vagy tengéletet vezető idegek betegülnek meg eredetileg, a szerint módosítva lép föl az idegláz , s két fajat képez, mellyek ismét különböző alakokra oszolhatnak. Ha az állati életet vezérlő agyreudszer betegszik meg eredetileg , azonnal az állati körben tűnnek föl kóros jelenségek, szenved tudniillik: az eszmélet, közérzet, érzékenység és mozgástehetség, érzéki és szellemi működések ; s a tengéletben előforduló változások ezen esetben csupán másodlagos jelenségeknek tekinthetők. Ez az ágybéli idegláz, mellyet az ujabbak agyhagymáznak neveznek. Midőn ellenben a tengéletet eszközlő dúczrendszer lepetik meg eredetileg, vagy legalább is föltünőleg, akkor először is a tengélet körében, úgymint: emésztésben, áthasonlitásban (assimilatio) . visszatermésben , lélekzésben, vérkeringésben, stb. vétetnek észre általános bágyadtsóggal és leveretéssel járó jelenségek, s az eszméletben , nemkülönben az állati élet egyéb működéseiben csak később mutatkoznak zavarodások , mellyek azonban sokkal szelídebbek, mintsem előbbi esetben lenni szoktak. Ez a dúczrendszerbeli idegláz , melly mind a csorvás ideglázzal , mind a hasbeli hagymázzal sok hasonlatosságot mutat, s épen azért ezen két utóbbi beteges állapottal gyakran föl is cseréltetik. A dúczrendszerbeli ideglázaknál néha kórjeles, máskor elitélő lerakodások mutatkoznak, úgymint: köleshimlő , patécs , fekélyek a bélcsatorna vagy légutak takonyhártyáján ; ezen lerakodások azonban nem bírnak mindenütt állandósággal.

s 21*