Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

21. szám

— 324 —Megtörténik néha, hogy az ideges jelenségek által mutatkozó idegrendszerbeli zavarodások csak egyéb , például : csorvás , csúzos , hurutos, köteges lázak lefolyta közben fejlenek ki, vagy mi több, ezekhöz szegődnek, ha tudniillik az idegerő betegesen megváltozik , vagy kimeríttetik , minekelőtte játék ony elitélések mutatnák magokat, ezt idegessé változásnak, vagy ideges állapotnak nevezik, hol az ideges jelenségek csak másodlagos úton szenvednek, s mi mellett nein kell szükségkép aslheniának mindenütt következni; — s ezen tekintetben valamennyi lázak, gyuladások, kötegek, sorvadások, stb. idegesekké változhatnak. Ellenben a hagy máz az előbbi kóralakoktul egészen különbözik. A hagymázra mindenkor gerj (miasma), vagy ragály (contagium) által okozott beteges vérvegyület nyiijt alkalmat, melly állandóan, vagy a takony hártyákon fekélyeket, vagya külbőrön kiiteget, s többnyire patécsot, vagy köleshimlőt hoz elő, s ezen tekintetben valamennyi hagymázos kóralakok a kiitegek osztályába tartoznak. Tudjuk, hogy mind a külbőr, mind a takonyhártyák vértisztító életmüvekül szolgálnak, ha tehát a vér valami módon minőleges változást szenvedett , akkor az idegen anyagot ezen említett földietekre rakja le , hogy attól megmenekedjék, s eme életmüvek különböző alkotása és működése okozza, hogy egymástol egészen különböző beteges terményeket idéznek elő. Hagymázokban eredetileg a\érrendszer , következéskép a tengéleti kör szenved , s az állati élet körében mutatkozó jelenségek csupán másodlagos változásként tűnnek föl. A köteges hagymáz , hova a patécsos , kórházi, hadseregnél uralkodó, s egyéb más hagyrnázok tartoznak, olly sajátlagos tulajdonnal bir , hogy azt valami más betegséggel fölcserélni alig lehet; mivel azonban nála az agy és gerinez erősben szenved, mint a dűczrendszer , következéskép, az állati élet működései zavartabbak , ennél fogva még legelőbb lehetne azt ágybéli idegláznak tekinteni; dévaiéban mindkettőt sokkal kevesebb tünemények előzik meg, mint a hashagymázt és dűczrendszerbeli ideglázat, sőt még lefolyásuk is jóval sebesebb emez utóbb nevezetteknél, mit onnét magyarázhatni meg, mivel az előbbiek forgékony (erethisticus) , ellenben az utóbbiak tompa (torpidus) bélyeget viselnek.— A hasbeli hagymázban inkább a dűczrendszer , s az agy csak kevesb-