Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

18. szám

— 282 — bölcsek, kik későbben magokat philosophusoknak hivaták, igen nagy terjedelmű tervekbe bocsátkozni bátrak voltak, mellyek mérhetlenségében eltévelyedtek. Az Istenek természetének , a világ s emberi nem eredetének homályán törekedtek ők áttörni világító fáklyákat gyűjtandók ; szóval olly dolgokat akartak kinyomozni, hova korlátolt emberi ész nem hathat. **) Az igazság fölfödözése helyett csak rendszereket (Systeme) koholván, a lett dolgokróli észrevételeket elhanyagolták, képzelödésök kicsapongásinak magokat egészen átengedők ; s igy a bizonyító okok (Argumenta, Beweissgründe) helyett tűlságok állíttattak. Socrates , harczolván a babonás hit ellen az igazság kitüntetésiért, életével adózott. Peripatetikusok idejében ngy későbbi korban is a különféle véleményeknek, felekezetek szellemének (Sectengeist) 8 villongó czivódásoknak özönétől a philosophia alakjából egészen kivetkőztetett, s gyakran olly kegyetlenül s igazságtalanul üldöztetett, hogy a mathematikai, physikai igazságokon s észrevételeken alapult ismeretekkel bíró valódi tudósok magokat a philosophusoktól egészen elkiilönözték, nyomozásaiknak annál nyugodtabban áldozandók. Idővel annyira kelt a dolog , hogy philosophia által egyedül a világ eredetéről-s rendérőli néhány áf alános elveket, továbbá a metaphysikát, dialectikát és morált akarák kifejezni. Görögország idősb philosophusi ábrándozói (Grillenfänger) közt mégis néhányan kitünteték magokat okosabb elveik által. Democrit s Pythagoras rendszerére czélzok én jelen , melly szerint még újabb korban is a nagyobb philosophusok müvelődésöket tették. Mit Democrit a mindenségnek tüneményeiről mond , az ugyanegy avval, mit mi az embernek eleven állati rendszeréről vitathatunk. Democrit szerint a mindenség tüneményeit ügy kell tekinteni, mint egybehasonlítások eredményeit (Resultat der Cornbinationen) s egyes testek mozgásait, mellyek kiszabott változhatlan alakot (figura) és eredeti első ösztönösséget (impulsio) nyertek, honnét a hathatóság bősége ered, melly minden parányban (atom) módosítja ugyan magát, de az egész tömegben :(massa) mindenkor ugyanaz marad. Pythagoras min*) Nescire quaedam magna pars sapientiae est. 0 r o t i u s-