Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

18. szám

— 283 — dent a közszabályoktól s összeszámolásoktól szármoztat, mit Democrit egybehasonlítások eredményeinek tekintet. Domocrit nyomait Descartes , Pythagorásét Newton követte. Már most magunkat a philosophiára szoritandjuk, a mennyiben ez bennünket az ember s ennek cselekedetei kikutatására vezérel. Ezen értelemben az orvosi philosophiárol két kötetben , a philosophusi orvos tudományról pedig egy kötetben értekezendek. A philosophusi orvosnak — ki nemkülönben mint a philosophusi törvényszerző egyedül csak kifürkészésekkel s az emberek vezérlésével foglalja magát — szükséges, hogy erről (emberről) pontos ismerete legyen. Tudni kell néki azon indító okot, melly Jáltal az állati erőmű (Maschine) hathatóságba tétetik. Csak azután leend ő képes olly módot kitalálni, melly által az állati hathatóságnak bizonyos irány adathatik ; fogja ő tudni egyszersmind azt magasbítni, visszatartóztatai vagy megereszteni, s ez által ura is leend az ember működéseinek, hajlandóságinak: és csak az lehet philosophusi orvos vagy törvényhozó, ki ezt embernél véghez vinni képes. Mi a valódi philosophusi emberismeretet illeti, ehhez vezető első utat Aristoteles tört. Aristotelestől szármozott azon fontos és sokat magábau foglaló igazságnak terjesztése : hogy a mi Iegelvontabb (abstract) s úgyszólván egyedül értelemeszméink (intellectuelen Ideen), valamennyien eredetüket érzelmeinkből (Empíindungen-sensationes) veszik. Nihil est in intellectu, quod non prius fuerit in sensu. Követte ezen ösvényt Locke, s Aristoteles elvét (principium-Crundsatz) jóváhagyván megerősítette. Használta ő a mi összetett fogalmaink pontos s bizonyos taglalását (analysis), s lassankint eszmékre (Ideen) visszaállította , mellyek össze tételeikben egyszerűebbek, avagy eredetökben közvetlenebbek valának , s azt találta , hogy ez volt légyen azon egyedüli szer, melly őtet a tökéletlenebb , összefüggetlenebb és határozatlanabb ismeretek (notiones-Kenntnisse) zűrében (chaos) az eltévelyedéstől megmentette ; vagyis megmutatta ezen taglalás által azt, hogy minden eszméink (Ideen) s ismereteink (notiones) eredményei légyenek a nyert érzelmek hatásának a mi értelmünkre, és viszont az értelemnek az érzelmekre