Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)
7. szám
— 104 — állat gyógyíthatlan beteg gyanánt tekintetett. Én azt hiszem, hogy ezen betegség minden veszélyessége mellett az orvoslást elmulasztani valódi bűn, annyival inkább kár pedig erre nem törekedni, mert ha sok kisérlet után végre csakugyan sikerülne eme nagy föladat, szerfölötti jótétemény háramlanék ebből az emberre is, kinek hasonló baja a lovak dermenetével hajszálig összevág, s kiknél sok szerekkel és gyógymódokkal kísérletet tenni már az emberség is tilalmazza.— En első adandó alkalommal újabb kísérletekről fogok intézkedni. — Epen most veszett el egy ló intézetünkben , melly egyszersmind tályogban is szenvedett; a tarkó táján tudniillik vakondokturása volt, vagy is egy nagyobb tarkófekélye. — A kórokot fölfedezendő az agyat és gerinczvelőt lemeztelenítetve, következő eredményű bonczolásttéteték: Az agyat illetőleg annak hártyái gyuladtak levén, a kaponyaüregben nagy mennyiségű savós izzadványra találtunk , de e mellett a láthalmok, fehérlő testek, úgy szintén az érfonatok (plexus choroidaei) is lobos állapotban , sőt az utóbbiak fenésedetteknek tapasztaltattak, a baloldali agykocsán (pedunculus cerebri) pókhártyája alatt vérömlényt vevénk észre. Az agy kérges része sötétebb színt mutatván , a velős állomány szétmetszetése után nemcsak vérpontokat, de egyszersmind vértfoglaló hajedényeket is fedezénk föl. — A gerinczagy hártyái a nyakon és ágyékon kitiinőleg, a háttájon azonban csak kevesbé mutatott lobos állapotra; — pókhártyája úgy nézett ki, mintha edényei be lettek volna fecskendezve, de maga a keménykér is kékes színt árúit el. A tarkófekély táján legjobban kifejlődvén a gyuladás, a gerinczagy hártyáit környező sejtszövet mindenütt vörös színű volt. Szétmetszetvén a gerinczagy , annak edényeiből vércsepek , a negyedik agygyomorral közösülésben álló és a gerinczagyon végig futó csatornábol pedig nagy mennyiségű sárgás savó ömlött ki. Nevezetesen az arcz — de egyéb idegek is átmetszés után nemcsak velőállományt, haT nem egyszersmind vért is eresztettek magokbúi, midőn az idegeket fedező sejtes hártya mindenütt lobos állapotot árúit el. — Ezen bonczolás eredményéből az tűnik ki , bogy a dermenet az agy és gerinczvelő gyuladásán alapúi, mert az előidézett változások tályog által nem okoztatnak , ámbár ezen betegségben vehetni észre az agyban vérömlényeket, azonban