Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

7. szám

— 105 — az agy és gerinczvelő most említett egyéb változásai épen nem fordulnak elő, minthogy azon esetekben, hol a tályog mint fejbetegség jő elő , ott az állat gutaütésben vesz el, még pedig néhány perez alatt, s az előhordott agyhártyaloboknak nyomába épen nem jutandunk, mellyek kifejlésére idő kívántatván , tályogban az agy és gerinezvelő gyuladtnak nem , de pépállományunak igenis tapasztaltatik. Kivonatok idegen lapokbúi és munkákbul. Kór- és gyógy tudomány. Májfoltok. Májfoltoknak neveztetnek azon rendetlen idomú, különböző nagyságú, fájdalom nélkül való, kezdetben sárga, később barna, sőt néha zöld színbe is átvágó , fekete, száraz, kevesbbé vagy többé , néha pedig épen nem viszkető foltok az egyébiránt ép s egésséges bőrön , mellyek a test különböző de leggyakrabban mégis olly helyein mutatkoznak , hova a világosság nem igen hathat, mert ruhával befödvék ; a honnan legtöbbször a nyakon, mellen, háton, hason, a fölkarés ezomb belső oldalán , némelly igen ritka esetben az ábrázaton, és homlokon is tanyáznak. Ámde azért, hogy kiváltképen a test azon helyein jőnek elő a májfoltok , mellyek a világosság behatásától egészen megóvák : különböznek a nyári foltoktól vagyis szeplőtül (Sommersprossen) , mellyek épen ellenkezőleg a test olly helyeit lepik meg, hova a nap sugarai leginkább hatnak, például a kezeket és ábrázatot. — Ezt kiváltképen azért is szükség megemlíteni, mivel nemcsak a most említett kétféle hánlalma a bőrnek , hanem még több illyes, főleg a bőr színének változásából eredők is közönséges névvel napfoltnak (Ephelis) neveztetnek, jóllehet mindannyinak különböző kórtani okok szolgálnak alapul. — Nincs természetesb , minthogy a név illy határzatlansága miatt gyakran tévedés és a fogalom elcserélése történik, honnét kivánatos vol-