Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

7. szám

— toi ­gatják magokat , ennél fogva az állat nehezen mozog, s ele­intén a far csontig elaszik, míg később általános soványodás mellett taknyosság, bőrférgesség, vagy taknyos tüdő vész fej­lődvén ki, végre az állat elvész. — Majd hasonló alakban for­dul elő a bujakór szarvas marhánál is, s Ryclinerliíl tapasztal­tatott először, de itt a baj könnyen lévén orvosolható nem ter­jed annyira , s veszélyt sem okoz az állatokra nézve. Rychier több tehenet gyógyított, mellyek ugyanegy bujasenyvben szen­vedett elnyomorodott bikától fertőztettek meg; a baj ezeknél is nemző részi hurutos gyuladással, hólyagokkal és fekélyek­kel kezdődött, de az már mészvíznek engedett, hololt lovak­nál a bujakórt semmi szerrel nem lehet orvoslani, ha már csak valamennyire haladott is előre.— Meg kell ezen bájtul a szar­vasmarháknál előfordulni szokott gümős senyvet (cachexia tu­berculosa bourn) különböztetni , melly több évig tartván , kü­lönösen nőszési ingerrel, meddőséggel, vagy elvetéléssel tün­teti ki magát; — itt a betegség utóbbi lefolyta közben , végre tüdőbaj fejlődik ki, melly gyakoribb hurut által tevén magát nyilvánságossá, a mell és has savós hártyáin termődő számos pöfeteggel szokott rendesen végződnh Az ebek gyakoribb és hosszan tartó fájdalmas közösülé­se leginkább lakárokra teszi ezen állatokat hajlandókká, melly baj egészen az embertakárhoz hasonlít, s enmagam ennek el­fojtása után már takáros szemlobot is tapasztaltam; azonban emennél még gyakrabban mutatkoznak ebeknél a fügölyök (condylomata). Intézetünkben egy kisded nőstény ebecske je­lentetett be, melly állítólag már régóta nemző részi beteg­ségben szenvedett, mi baját először nádra eló'esésnek lenni gon­doltuk , s miután a pérábul kiálló halványpiros és giimőcsös alakú dagot visszatenni nem sikerűit volna, a nádra lekötését határozók el magunkban; — azonban ügyesebb vizsgálat ál­tal a hüvely épnek találtatván, a másfél obont nyomó fiigö­lyös dag kiirtásával az tbecske egészen felgyógyult. Szülláz ( ft bris partur talisJ házi állatoknál. Ezen láz, melly természetére és okaira nézve a nősze­mélyek gyermekágyi lázához igen hasonlít, szülés vagy elvetélés után minden házi állatnál előjő , de leggyakrabban tapasztal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom