Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

7. szám

— 102 — tátik elkényesztetett állatoknál, a szabad természetben élőknél pedig soha vagy csak igen ritkán. Magam lovaknál még nem vettem észre, de mások véleménye szerént is ezeknél csak fölötte ritkán fordiil elő. — Szarvas marhánál kétféle alakban tűnik fel: a) mint haskér vagy bélcsatornalobbal szövetkezett láz, midőn is bonczoláskor a haskérnek és oltó gyomornak tetemes gyuladására lehet akadni, mint ezt műit évben egy elvetélt tehénben láthatni alkalmunk volt; — b) mint tiszta idegláz, melly nehéz szülés után következőleg szerfölötti gyöngeséggel jár a nélkül, hogy az élő vagy már elhalt állatban is valami lobos tüneményre akadhatnánk. Ezen esetben a betegség rendkívüli sebességgel fut le , s legfölebb 48 óra alatt már halállal, vagy néhol hirtelen fellábadással végződik. — Első esetben mérsékelt véreresztés, haspárolgatás , higanyos ir terpetinolajjal , higanyzöldlet piros gyűszfível teszik a legsikeresb gyógyszereket, jóllehet meg kell vallanunk, hogy ezen láz szintolly nehezen orvosolható mint embereknél, főkép akkor, ha a véreresztés talán mértéken tűi történt, mert iilyenkor annál könnyebben ölt magára ideges természetet , mire ezen bajnak úgyis kitűnő hajlama van; de illyes körülmények közepette a savós hártyák annál hamarébb mennek izzadásba által. Ideges szüllázban a javallott ösztönzők közül a kámfor két nehezéknyi adagban kappanőrrel (arnica) és kénégénnyel (aether vitrioli) találtatott kitűnő hatásúnak. Szüllázat ebeknél kétszer vettem észre, ínég pedig mindkét esetben tüdőlobbal szövetkezettet; a baj egyiknél a kölykök szétosztogatása és igy a tej kifejtésének elfojtása által okoztatott, hol , miután Peschier szerént a tüdőlob ellen nagy mennyiségű bány'ató borkövet használtam volna, a tüdőlob két napra tökéletesen kimaradt, de újabb áthűtés következteben mind a tüdőlob 9 mind láz visszatért, s az állat végre csakugyan elveszett. Dermenet (tetanus) lovaknál. Ezen kóros bántalom , melly okaira és természetére nézve az emberek dermenetéhöz egészen hasonlít, főkép őszi és tavaszi nedves ködös időjárat. alkalmával, de néha járványkép lepi meg a lovakat, azonban leggyakrabban a tengerpartokon, melly körülmény már maga is bizonyítani látszik , hogy ezen