Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

23. szám

( 355 ) A kisded korbeli hártyás torokgyíknak megítélésénél, a légutaknak különösen következő állapotait kel* megkülönböztetni: 1.) Fordul elő gyermekeknél a köhögésnek egy neme, hol a hang, mint a juhkehnél nyers, rekedt, sőt ugató; azonban hol ezt mingyárt első nap tapasztalhatni , a nélkül hogy a betegek láztol lepetnének egyszersmind, nem kell azonnal nagy szorongatással a hártyás torokgyíkra gondolni, lllyenkor csakugyan van némi izgatás jelen, .de az meleg magatartás és bodzaforrázat segedelmével előidézett izzadságra könnyen el szokott enyészni. Ha azonban a rekedt hang több napig tart, sőt néha sipoló alakot is ölt magára, s estvénként lázra mutató ingerlett érverés mutatkozik, akkor valóban itt az idő, hogy a lobellenes gyógymód terjesztessék, meit itt az izgatott állapot valóban gyuladásba menvén át, a mint a takony, vagy az alatta fekvő rostos hártya szenved leginkább, két rendbeli kóros je'enségeket idéz elő. Első esetben az átizzadással járó, vagyis hártyás torokgyík, a másodikban pedig gőg — vagy gőgsípgyuladás (laryngitis vei tracheitis) fejlik ki; amott a takonyhártya földagad, nyálka bőven választatik el , a köhögés sipoló hangot ad és heregéstől kisértetik, a gyermekek múlékony lélekzésbeli szorongatástól gyötörtetnek, melly a túrba összegyűlésével nagyobbodik, ellenben kikehelés után jóval alábbhagy; második esetben csekély a takony választás, a köhögés legnagyobb része száraz, ugató, különösen akkor, ha a gőg maga szenved, s illyenkor nyelés, köhögés és nyomás közben fájdalmat érzenek a gőgtájon a beteg gyermekek. Mindkét esetben jóformán egyenlő a javallott gyógymód, úgymint: nadályok, édes higacs, ol;.jos fejet, könnyebb hasoldók és[szoro.an szűkebb életrend. Gyógytanos tekintetben mindegy, akar valami inger, akar pedig betegesen fölmagasztalt vérbeli képzékenység által okozott lerakodás (Ablagerune) nyújtott a 23«*