Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

14. szám

( 216 ) Szele/,: Ii, hónap szellős volt, szeleink jobbudán ejszakiak voltak; igen erős keleti széllel járuló hózivatarok (3, 4). Nevezetes villámlás és dörgés (31). Nyugotti, (11 , 17, 30) déli (5). A hó közepéig havazás olvadással változott; nagy eso (16, 21, 24) jégeső (25). Egészen tiszta napunk volt (5, 6, 10, 11, 14, 15, 18, és 26-tól 31-ig); e szerint a hó utolsó harmada kellemetes napokkal díszesbe dett. A múlt h avi lobos kóralkat e hónapban engede azon arányban, valamint a légszerkezet is tetemes változást szenvede. Rés/szerint a légkör állandóbb nedvessége, részszerint a légmérsék gyakori s hirtelen változásai okozák, hogy a lest nyákos és savós hártyái különösen kezdének kórképen meglepetni. Azon tüdő- és tüdőhártyalobok , mellyek e hónapban , noha csak kisebb számmal előforduljanak, elbanyaglott, vagy senimibevett náthurutok következményei voltak. — A náthurutok és náthurutos lázak , továbbá csiíz és köszvény szülte bajok ellenben valamint tisztán s számosban jelenének meg, ügy másnemű kórállapotukhoz is csatlakoztanak. — A vérüzönlésekhezi hajlam keveshült, s a méhvérár egyedül egy esetben tapasztaltatott. — A takáros szemlobok gyakoriak kezdének lenni, valamint ez illy időjáratkor mindenütt történik.— A forró kütegek , mellyek múlt évben már e hónapban elhalalmaztanak , nem mutatkoztak. — A csorvás kúrállapofok már száiuosbak voltak , az általános visszahatás azonban ritka esetekben vétetett észre. Ilogy az úgy nevezett ideglázaknál az agy állapota ritkán vagy inkább sohasem tökéletesen ép, sőt hogy annak eredeti bántalma, inelly azonban természetére nézve sokszor csak talány, szüli azon rejtélyes lázi tüneményeket, inellyeket aina névvel el szoktunk nevezni, s hogy ennek következésében az agy állapota illy esetekben annál nagyobb figyelmünket igényli, mii el azokban