Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

14. szám

( 217 ) az agy bánialma néha igen rejtezett, s az orvos figyelmét igen könnyen kikerülő lenni szokott, bizonyítják különösen azon számos esetek, mellyekben az agy észrevehető bántalom jelenségei csak e lázak lefolyása után, vagy a föllábbadási szakban mutatkoznak. — Igen valószínű azonban, hogy elmellőzve a testalkat által alapítatni szokott nagyobb vagy kisebb hajlamot e lázra, ennek ereje (intensitas) rendes viszonyzatu az agy helybeli kórállapotával, melly, tekintvén az agy anatómiai természetét, élettani életességit, s azon számos kórokok hatása tulajdonit, mellyek benne kórfolyamatot alapitni képesek, kórtani eszméink föltételes kifejlettségéhez mérvén azt, valószínűleg a loboshoz szít. — Onnan van, hogy e láz orvoslásában az orvosi gyógytervek ingadozván közűlök — miután való , hogy e láz számos eseteiben a lobos állapot világosnak mutatkozik, sőt hogy sokszor ugyan ezen állapot maga e lázak első s fő oka — a lobellenes gyógymód , ha a betegség fokához, és az egymiség természetéhez méretik, a legokszerűbb és legfoganatosabb lenni szokott

; kivált, ha azzal az e betegségben olly üdvös hatású elszármaztató gyógymód is párosul; egyedül akkor folyamodhatni más, vagy ellenkező gyógymódhoz, midőn a természet a szerfölötti küzdés, visszahatás által önerejétől megfosztva, már hatásából kimerítve a további sikeresen folytatandó harczról lemondani készül. — Igaz , hogy több írók a betegség leírásában állítják, „hogy az agy, és az idegrendszer a láz ingere által működésében inegmásoltatik, gyöngítetik;" de ha általában igaz, hogy a lázak egyedül némelly más elébb behatott kóringer könnyen káros lehető cselekvősége ellen a természet ereje által mégindított visszahatás) folyamat, méfián az itta kérdés: mi azon kóringer, melly az ideglázakban a lázt szüli? A kü'befolyások soha lázt nem szülhetnek, mielőtt a test nénielly nemesh vagy kisebb nyomatú része lényegesen, kórképen megváltoztatva nincsen, — Minél nemesi a