Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)

16. szám

( 249 ) gály). Midőn az emberi test vízbe merül, annak külléggeli szokványos közlekedése, s ennél fogva a kiilbőr szabad gőzölgése is félbe szakad , minthogy akkor a testet a szokottnál sokkal sűlyósbb és sűrűbb hígság veszi körül; könnyű gyanítani, melly fontos következményei legyenek e kitűnő változásnak. A víz sűrűségétül és súlyától függő nyomás rendes viszonyban van a viz hidegével és azon mélységgel, mellybe a test merült. — A külbőrnek megakasztott kigőzölgését a tüdő kénytelen pótolni, onnan, és rész szerint a vérnek a mellkas felé való tolakodása miatt a fürdés első pillanataiban mellbéli szorongásnak érzelme, a lélekzés rendetlensége, szaporábbsága. Hogy a hideg víz a fürdés alatt beszivatik, kétségét nem szenved, *) valamint könnyű elgondolni, hogy a hideg fürdőnek ezen művelete számos szerencsés gyógyításoknak kútfeje, azért-e, mivel a víz maga lényében szivatik be , vagy, mint ezt némelly tudósok állítják , tán azért, mivel a víz a bőr idegei által áliórészeire felosztva mint savitó és gyúló hatja át a testet? tökéletesen nem határozhatni meg. A zuhatagos fürdőknél a hideg víz hidegénél, és esésénél fogva működik; a sűrűség azon okból nem jő itt tekintetbe , mivel részéről a fürdők e nemében, minthogy a víz a testnek csak egy részével ütközik össze, a hatás csak csekély lehet. Mi az elsőt illeti, a zuhany fürdő is megfosztja a testet melegétől, azon különbséggel, bogy azoknál a folytonosan űjúlo vízrészek annál gyorsabban viszik véghez ezen változást, minél sebesebb folyásuk, s aljasb inérsékök. — Minél nagyobb ezen föltételek alatt a hidegnek érzete, s azzal a vérnek a test üregei felé iramlása: annál élénkebb lesz az azt követő visszahatás is, melly itt sokszor olly •) Ahernethy dc különösen Berthold kísérletek által meg mutatta, hogy egy órai fürdés álatt körúlbelól 2 köbhüvelyknyi víz szivatik be a testbe.