Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)

16. szám

( 250 ) nagy szokott lenni, hogy az egész rendszer visszatorlásképen működni kénytelen; épen ezen általános bántalmaknak tetsző változások eszközlik számos esetekben azon bámulást gerjesztő gyógyításokat, mellyeket a zuhanyok okszerű használata mellett végre hajtatni tapasztalunk, valamint ellenben a hideg fürdők egy neme sem lehet olly vészhozó, ha idétlenül alkalmaztatik, az az, nem a betegség természetéhez, és a beteg egyéniségéhez méretik , minő példákat szemmel láthatni alkalmam elei? volt. — A másodikra t. i. az esésre nézve a zuhany fürdőnek, a víz esés nagyobb vagy kisebb magasság általi módosításával általában ezek jelenségei : a testet a zuhany első pillanatában hideg futja át, mi azonban csak kevés perczekig tart, bizonyos kellemes melegség szármozik azonnal, a bőr pirosodik, a vérerek duzzadnak; de ezen jelenségek is csak kevés ideig tartván, a vérkeringés a már több ízben említett torlodás miatt rendetlen lesz; a test külszíne, azon egyes részét kivévé, melly a víz sugarainak kitéve vagyon, haloványodik, a bőr működése megakad, a testnek azon részeiben, mellyeket a sugár ér, bizonyos tompa fájdalom származik, melly érzés lassankint, ha a testnek minden részei egyenkint a víz sugarainak kitétetnek, végre az egész testen elterjed. Az idegrendszer ez alatt hatalmasan megmásoltalik, tulajdon általános ideges elfogultság által jelöltetvén (ájulás és színhalál elleni működés). A zuhany után a vérrendszer részérőli visszahatás hatalmasan lép föl, az egész testet vörhenyféle pirosság, és igen kellemetes általános, csak hamar megjelenő melegség lepi el, melly jelenségek , ha a zuhanyiás általános volt, általánosok lesznek; ezen melegnek foka és tartása egyébaránt a küllég mérsékétől is függ. Hosszasban használtatva a zuhanyok, az ép test néki edződik; a beteg, ha neki való a zuhany, elevenedik, épül, a test nedveinek pangása oszlik, az izmok peíyliedtségökeí vesztvén lassan-