Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)
3. szám
( 46 ) ban vagy praxisában a mathesison kiviil! tán a jogtudomány ? vallyon a joghős, ha bár kis ujában legyen összepontosulva az egész tr ipar tit um, mindig győztesen téf meg a sikrűl ? vagy biztosan és lélekösméretesen Ígérheti e védenczének egyelőre a diadalmat? nem mindig kettőiül fiigge e itta kimenetel, az ügyvédtől, s a biróságtul? — A természeti jogtudományt sem lehet általánosan bizonyosnak mondani, vannak számtalan pontok, hol'a legnevezetesebb fők sem egyeznek meg egymásközt. — A hittudomány bir e valljon mathematical bizonyossággal? honnan származnak tehát nemcsak a különféle hitvallások, de még azon egynenhiben is a különféle felekezetek? — A bölcselkedés tudománya alapja volna minden más tudománynak , még a mathesisnak is , még is igen bizonytalan , ezt igazolják benne a számtalan kényvélemények (hypotheses) és a különböző rendszerek. A kórállapot mesterséges xíton csak ugy változhatik előbbi épséggé , „ha a beteg életmiivezetben a gyógyszer által okozott hatásra" (actio) gyógyvisszhatás (reactio salutaris) következik; mi módon történik pedig ez, az a titkok titka, melly elől a fátyolt levonni, az istenségnek egyedüli sajáta; s mi csuda, ha a kórjelekhöz legillőbben alkalmazott szernek bevétele után az életmiivezetben vagy épen semmi, vagy a várott helyett gyakran ellenkező visszhatás mutatkozik! Ezen visszhatást egyelőre bizonyosan kiszámolhatni, vagy bár minő csekélynek tetsző betegségben a meggyógyulást bizonyosan megigérhetni, nem áll az orvos hatalmában , sem a gyógytudomány szabályaiban, s őrizkedjék is a lélekisméretes gyógyász bár minő felületes kóresetben valami bizonyost jósolni, kivévén ha ez elkerülhetlen szükséges politicábul történik. Mi csak a valószínűségnek alsóbb vagy magasb fokaira, és nem a bizonyosságra építhetünk, s ezt addig, mig tökélyes istenekké nem válandunk, nem is teendhetjiik, és igy