Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)

3. szám

( 47 '. a gyógytudomány mind addig mathematical bizonyosságra nem is emelkedhetend. A valószínűségnek legfensőbb fokáig terjeszkedhetnek gyógyjóslataink, melly ugy is határos már a bizonyossággal. *) Kettő minden gyógyításnál a lényeges , t. i. előszer a nyavalyának pontos megösmerése, azaz, gerjesztő okai s kórjelei által minden egyébtől megkülönböztetése ; másodszor, azon szer gyógy erejének, mellyet az eltalált nyavalya ellen akarunk használni , minél tökélyesb ösmérete. De épen ezen két lényeges föltételnek hiányossága s tökélytelensége kútfeje minden gyógybizonytalanságnak, jeléül annak, milly távol van még müvészetünk egy biztos alapelvtől. Ennek megmutatásául szolgáljanak a következő lapok. (Folytatása és vége a jövő íven.) *) Az 1838-dik első felévi Társalkodónak egyik számában, Dr. Argenti Döme ú r illy czimü értekezésében: „mit tartsunk Lovász úrnak ezen czimii munka járul: "mit tartsunk a homoeopat h i árul?" Atöbbiek között igéri azt is egész komolysággal, míkép ő tüdőlobba esett betegével károm ó ra m ulv a kész karonfogva sétálni! — (A mondott hírlapnak azon száma épen nincs jelenleg kezemnél , de tartalmára jól emlékezem). — Tüdőlobot láttam én is sokat gyógyítani, s öt évi gyakorlati pályámon magam is gyógyítottam, ha bár nem belladonával , szinte eleget. Egy különben ép alkatú fiatal erős , minden egyéb mellékes bajtól ment , s még eddigelé el nem késett tüdőlobos egyednél, a levegőnek minden járványos megromlása hiányában, az általam rendelendóknek pontos és lélekösméretes követésénél , én is igérem a legnagyobb valószínűséggel, hogy három nap mulv'a, jó időben, betegemmel, mint meglehetős lábadozóval, karöltve leszek sétálandó ; de mit Dr. Argenti úr igér — „három óra múlva!" (egy valóságos tüdőlobban volttal?) azt állítani, s hírlapban bizonyosan igérni, hogy többet ne mondjak , hallatlan orvosi vakmerőség.