Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

6. szám

( S6 ) higany a bujakórhoz hasonló higanylázat gerjeszt s ez által eszközli annak megszűnését; — Schmidt tagadja, hogy a higany akár a bujaméreggel, akár a bujakór formájával legkisebb egybeköttetésben volna; hat, úgymond , az életmíízet öszveállására ( cohaesio ) az izgékonyságot fölemeli, s a tenyészetnek külön irányt ád; — Wendt is hasonlóképen okoskodik: bujakórban a tenyészet virágzó és gazdag; a higany pedig épen ezen virágzást és tenyészetbeni bujálkodást akadályoztatja, midőn a parányok öszveállásának ellent áll; — Walch szerént a higany, mint minden érez, atyafiságban áll a mágneshez, s ugyan azért az alsóbb rendű életműzelre, nevezetesen a nyirkedény rendszerre hat, és ebben a fölszivatást elősegélli. Látszik, hogy ezen vélemények különkülön vagy csupa mechanicai, vagy csupa chemiai, vagy csupa dynamicai elveken alapulnak , s egyoldaliságuk miatt a föltett kérdés megfejtésére elégtelenek ; talán nem ártana e végre a Wendt, Walch, Schmidt dynamismusát, Schwediauer chemismus-ávul, és Astruc mechanismus-ával egyesíteni. Vágynák azonban, a bujakóron s ezzel egyesült betegségeken kívül , más esetek is, mikben higanyt adni lehet, söt szükséges : u. m. 1-ször Agylobban: ha vérbocsátás jelentve nincs; a vér fejre tolulásának, lobos hajlamának pedig szembetűnő jelei mutatkoznak, s igy a vér másitása, elhárítása sürgetőleg kívántatik; vagy midőn a kór 2-ik szakával átizzadások történvén a koponya üregben, fölszivatását ezeknek eszközölni kell; csak hogy ez utóbbi esetben higanyhoz mákonyt, melly az agy véredényeit ingerelje, keverni tanácsosnak tapasztaltatott. 2-szor Toroklobban , valahányszor a tenyészet hártyák képezésével foglalatos. 3-szor Ki- és öszvenövések , daganatok, keinénykedések, dugulások ellen: ha ezek a tenyészet fölösleges termékenységének gyümölcsei.