Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

6. szám

( S6 ) higany a bujakórhoz hasonló higanylázat gerjeszt s ez által eszközli annak megszűnését; — Schmidt tagad­ja, hogy a higany akár a bujaméreggel, akár a bu­jakór formájával legkisebb egybeköttetésben volna; hat, úgymond , az életmíízet öszveállására ( cohaesio ) az izgékonyságot fölemeli, s a tenyészetnek külön irányt ád; — Wendt is hasonlóképen okoskodik: bu­jakórban a tenyészet virágzó és gazdag; a higany pedig épen ezen virágzást és tenyészetbeni bujálko­dást akadályoztatja, midőn a parányok öszveállásá­nak ellent áll; — Walch szerént a higany, mint minden érez, atyafiságban áll a mágneshez, s ugyan azért az alsóbb rendű életműzelre, nevezetesen a nyirkedény rendszerre hat, és ebben a fölszivatást elősegélli. Látszik, hogy ezen vélemények különkü­lön vagy csupa mechanicai, vagy csupa chemiai, vagy csupa dynamicai elveken alapulnak , s egyoldaliságuk miatt a föltett kérdés megfejtésére elégtelenek ; talán nem ártana e végre a Wendt, Walch, Schmidt dyna­mismusát, Schwediauer chemismus-ávul, és Astruc mechanismus-ával egyesíteni. Vágynák azonban, a bujakóron s ezzel egyesült betegségeken kívül , más esetek is, mikben higanyt adni lehet, söt szükséges : u. m. 1-ször Agylobban: ha vérbocsátás jelentve nincs; a vér fejre tolulásának, lobos hajlamának pe­dig szembetűnő jelei mutatkoznak, s igy a vér mási­tása, elhárítása sürgetőleg kívántatik; vagy midőn a kór 2-ik szakával átizzadások történvén a koponya ü­regben, fölszivatását ezeknek eszközölni kell; csak hogy ez utóbbi esetben higanyhoz mákonyt, melly az agy véredényeit ingerelje, keverni tanácsosnak ta­pasztaltatott. 2-szor Toroklobban , valahányszor a tenyé­szet hártyák képezésével foglalatos. 3-szor Ki- és öszvenövések , daganatok, ke­inénykedések, dugulások ellen: ha ezek a tenyészet fölösleges termékenységének gyümölcsei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom