Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

3. szám

( 42 ) vált Aretaeus észrevétele szerént ősszel és télen, midőn a bőrrendszer helyettes szolgálatot nem tehet, söt hideg által kigőzölgése gátoltatván , a kiüríttetésre készült nedveknek vesékre való tolúlásuk s ottani pangásuk elú'mozdítatik. Lister nevezetesen így itél: húdkőanyagot szolgáltatnak az ételek és italok, mik savakkal és kövecses parányokkal bővelködnek; ezek, ha a test egésséges, kihajtatnak és sem a vesékben, sem a hólyagban vissza nem tartatnak, de ha a vesék gyöngék és a hólyag beteges, kővé öszveállani alkalmasok. Nem ellenkezik tehát az okossággal, ollyan gyógyszert választani idült veselobból származott húdkő ellen, melly az emiitett idült gyuladást megszűntesse, a vizelletet megindítsa s a bőrkigőzölgés akadályait elhárítsa. Illyen a salétrom , melly nem tiltja egyszersmind az úgy nevezett hudkő elleni különgyógyszereknek (minémüek annak savanyas, vagy földes és savas állományához képest a szivánk földek vagy savanyak) alkalmazásukat. Hippocrates ugyan azt mondja: hudhólyag és vese kövekben leginkább szenvednek azok, kik sós vizet isznak: mert a sós, salétromos, vasas és sziklabéli vizek szelidithetetlenek és meg nem emészthetők, de ezt hihetőleg úgy kell érteni, hogy a salétrom, mint a több nevezett vizek, sok ideig használtatván, egésséges emberben erőtlenséget és hudköves hajlamot hozhat elő, beteges és gyenge emberben pedig ugyan azt nevelheti, mert hogy ott, hol a vizellő útak idült lobának, vizeilés a miatti akadályának s a bőrkigőzölgés gátoltatásának jelei mutatkoznak, bátran lehet salétromot adni, bizonyítja Hoffman : vizellet hajtók közt nincs gyógyszer úgymond , melly olly szabaddá tenné a vizellő útakat és vizelletet s a hudköveket úgy eloszlatná, mint a salétrom; Grulingius hasonlóképen azt mondja, hogy hudköves fájdalmak enyhítésére különböző magokból készült fejetben salétromot legjobb sikerrel adott. Egyéberánt Hippocrates fölhozott szavaiban nem is salétromot, hanem bizonyosan szeu-