Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

2. szám

( 19 ) lön rendszereire s külön belrészeirc bizonyos módon munkálódnak , s mellyek viszonyos munkálódások által különös betegségek gyógyítását elősegitő bizonyos eredményeket eszközleni tapasztaltattak. E különszerek ösmeretén , úgy hiszem, alapúi minden eddigi gyógyszertanunk , (Phannaeologia), nem is hiszem, hogy az illy értelemben vett különszerek létét valaki tagadja. 2. Különszereknek neveztetnek olly gyógyszerek, mellyek bizonyos betegség alakát gyógyítani képesek. — Ez volt emberek emlékezete olta a nyers empiria kedves de sík mezeje. — Ezt nem akarom én úgy magyarázni , mintha a tapasztalást megvetni volna szándékom; sőt inkább bölcsen intézett gyógyjavallatoknak (indicationes) kivánom azt alárendelni. A betegséget úgy lehet képzelni, mint a külön életbeli öszhángzat háboritását. A természet menetét hííven szemmel tartó igen könnyen meggyőződhetik arról, hogy maga a természet az, melly egyes életmííségekben módosítva, az önfentartás törvényei szerént, csudálatos munkálódási által a betegségek gyógyítását eszközli, s ha munkásságában segedelemre van szüksége, megkívántatik, hogy az orvos , mint hív szolgája, minden törekedésére ügyeljen s azt használva kövesse. Midőn bölcs életszabályokat ád az orvos , midőn veszedelemre előre figyelmeztet, midőn gyógyszereivel a beteges anyagot feloldja, meg semmisíti s kiűzés által eltávoztatja; midőn az elnyomott életerőt felszabadítja, a fel háborodtat lecsillapítja, a hanyatlót feléleszti , többet tesz, mint valamennyi mindenhatóknak vélt különszerek összesége ígérhet. A gyógytan története tanúsítja, hogy a betegségekkel küzdő emberiségen segíteni kész hősök kezdet olta ez uton haladtak. — Magam is tulajdon meggyőződésemnél fogva ezen tettet tartom igaz orvos bélyegének, minthogy eddig mindenkor igaznak találtam Stoll eme mondását: „Fortunate medebitur, cjui rc-