Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

2. szám

( 20 ) medii exhibendi occasiones sagax captat, quive repertae indication! potius, quam specificae cuidam remediorum virtuti confidit." (Ratio med. p. 1. pag. 135.) Különszerek szoros értelemben vévén a dolgot épen nincsenek. — Legalább a mi kínasónkat, mákonyunkat, s liiganykészitményeinket ollyanoknak mondani nem lehet; különben nem hagynának el annyiszor buzgó iparunknál meg csalatott. reménnyel bennünköt. — De magok az lígy nevezett vizellet s izzadságot hajtó szerek is, csak egyes esetekben a természet kívánságaihoz s törekedéseihez alkalmaztatva válnak azokká, s azért mondhatá el Sydenham: „tam itaque in hoc, quam in ali's morbis quibuscunque, quos mihi videre contigit, dempta sola peste, sudores prolicere, non tain medici, quam naturae provincia est; cum nullo modo assequi possimus, quanta materiae pars ejuscemodi separationi obeundae jamjam est parata , nec per censequens, quem in provocando sudore moduin tenere debeamus." in tract, de Podagra). E részben meg vagyunk győződve arról, hogy a tapasztalás által ösmért gyógyszer is, tapasztalt orvos kezeiből adatva a betegnek, miuden egyes esetben nem egyéb, mint a természethez óhajtott válasz reménnyel igazított kérdés; vagy talán nem az életmű ség s a beadott gyógyszer közötti viszonyos munkálódástól függ mindig a dolognak egész kimenetele? — Vannak ugyan olly gyógyszerek, mellyek bizonyos kóresetekben leginkább járványokban (de itt is csak individuális tekintetben) gyógyerejöket különösen kitüntették. Gondolható is az ott, hol egy közönséges befolyás oka az uralkodó betegségnek. — A többszöri szerencsés kimenetel, tapasztalásunk tárgya, de az okbeli összeköttetés sokszor titok előttünk. — Ha illy szereket, foganatos siker nélkül használt az orvos , őtet okozni lehet ugyan , de csak annyiban, mennyiben a javallatokat nem követtej vagy nem is követhette.