Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 3. félév, 1-25. sz. (1839)

3. szám

C 3« ) szereket nem használta, 's mégis mindeddig, ámbár azóta már hat hét folyt el, víziszonyba egyikük sem esett. Mindezek mellett még fontolóra kell venni 1. hogy a* betegség előtünemcnyei ollyak voltak, melJyek csaknem minden lázas nyavalya előtt szoktak megjelenni, *s így épen nem lehet kizárólag az ebdühre magyarázni: 2. hogy az, mit itten eiőtiineményeknek mondánk, talán már kifejlett betegség is lehetett; hiszen tudjuk, milly kévéssé kíméli magát a' beteg közember , 's magam valék ennek 1836-ban Rács vármegyében tanúja, hol egy 18 évű pórleány egy csorvás láz egész lefolyta alatt ágyon kivúl tévelyegve csak akkor feküvék le, midőn ez már három nap olta ideglázha ment vala által; 3. hogy a' víziszony sok lázas nyavalyák jelei közt szokott előfordúlni; így mutatkozik néha az agy-, rekeszizom-, szív-, gőglob 's hagymáznál; 4. hogy az ebdiih többnyire két, három nap alatt ölimeg a" beteget, a' jelen esetben pedig legalább is hét napig tartott a' nyavalya. A' mondottakból kiviláglik, hogy az említett víziszonyt nem szükség 29 évig a' testben szunnyadozó méregtől származtatni, mellyről még az sem bizonyos, váljon igazán a' testbe jött-e vagy sem; hanem, ha már valódi ebdühnek akarjuk mondani, inkább nem rég történt fertőztetés vagy megsebesíttetéshöz kell folyamodni, melly az elhunytnak életmódjánál tudta nélkül is könnyen megtörténhetett. Én ugyan sem az egyik sem a' másik kényvéleményhöz nem állok, hanem lefolytára támaszkodva, a' betegséget igen forró hagymáznak vagy agylobnak tartom, meliyhez mint nem lényeges mellékjel víziszony csatlakozott. II. A' nadályok ritkulása a'temesi bánságban. Ugyan ekkor Abl Fridrik itteni tábori gyógyszertári tiszt egy terjedelmes értekezést olvasott fel a' nadáiyról, melly ben ennek természethistóriáját, párosulása 's tojása módját, ellenségeit, betegségeit's ezeknek orvoslását stb. mint e' tárgyban tett tizenhét évi ki-