Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)

5. szám

( 71 ) Hanem nem csak a' nedvesség az. a" főidben, mi a' gyökérre befolyást gyakorol , hanem a' léghéjnak (atmosphaerának) azon része is, melly hozzá fér. He Saussure néhány gesztenyecsemelét vön gyökerestől együtt, és ügy tette, hogy törzseik egy üvegburának (Glasglocke) elzárt csöve által vezettettek, a' csemeték ágas részei a' szabad levegőn levén. A' burában a' gyökerek üveg által vétettek körül , csak hegyeik hocsátattak vízbe. Mig a' burában léghéji levegő volt, addig a' gesztenyecsemete élt, a' míg csak ezen kísérlet (experimentum) tartott; gyúló- és fojtólégben (hydrogcnium et azoum) azonban 14. nap alatt elhalt; a' szénsavlégben pedig ennek csak egy hét kellett. Melly tapasztalat azt látszik bebizonyítani , hogy a' föld porhanyosságának, lazságának üdvös befolyása a' levegőnek a' növénygyökerekre való befolyásán alapszik, és hogy tehát a' földnek említett lulajdona nem egyedül a' gyökerek könnyebb elterjedésére szolgál. Miből kitetszik, hogy minden olly körülmény, melly a' földnek porhanyosságát elősegíti, nem csak a' történetbeli, hanem a

1 szántszándékkal eszközlött is, a' millyen a' sükeresebb földnemeknek lazabbakkal való vegyítése; az emberi és más erők által végbe vitt földnek felkapálása, ásata , szántása, 's tb. a' növenyek tenyészetére üdvös befolyással van. Marcet az ifjabbik azt mutatta meg, hogy azon ásvány anyagok, mellyek az állatoknak mérgek, azok egyszersmind a" növenyeknek is, például a' birnanysav (ar* senige Säure), a' higanyzöldlet (Quecksilberchlorid), az ólom- , és rézsók , ha olvadékaikkal a' növenyek megöntöztetnek , rájok méregként hatnak. |)e mit kevesbé lehetett volna gyanítani, még az állatok növényi mérgei is mérgesen halnak a' növenyekre mint p. o. a' inákony (opium) az ebvész (nux vomica), a' szepnőnye (bellador.dna) , a

1 bürök (cicuta), a' gyíiszőnye (digitalis) vonatai , továbbad a' borostyánmedgyvíz (aqua laurocerasi) , a' kéksav (acidum hydrocyanicum) , s tb. A' méreg hatása