Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)

5. szám

C 72 •) igen gyakran a' level szárán (Blattstiel) mutatkozik, melly közepe táján meggörbed, erre a' level hervadni kezd, később az egész növény elhal. A' növenyekre a' légnemű anyagok ártalmas befolyást gyakorolhatnak, Turner és Christi son azt találták, hogy fél század résznyi kénes (büdösköves) savnak (Schwefelige Säure) vegyülete a' levegővel három óránál kevesebb idő alatt megöli a' növényt. A' zöldlő (Chlor) és a' savas legek átalában ártalmasak, hanem csak ha nagyobb mennyiségben vegyíilvék a' levegővel, és a' levelek hegyeiktől kezdenek elhervadni. A hugyanylégbiil (gas ammoniacum) és a

1 kéngyulólégbiil (Schwefel wasserstofgas) azonban egynehány század résznyit (procentet) is eltűrnek a' növenyek , melly légnemekben a' levelek elhalása a' levelek száraitól kezdődik. A' kéklőlég (Cyangas) már néhány század résznyire is ártahnossá teszi a' levegőt. A' szénsavítaglég (Kohlenoxydgas) , az olajképző lég, és a* fojtósavitacslég (Stickoxydalgas) ellenben a' növenyek életére nézve ártatlanoknak tetszenek lenni. A' gyökér az általa felszívott nedveket, mellyek most már virics vagy nyirknak (Saft, Sevum) neveztetnek, csak hamarában a' szárba, vagy törzsökbe küldi, melly aztán a' növény minden egyebb részeibe tovább bocsátatik , azért hogy a' benne felolvadott merő anyagokbul növés közben új részek képeitessenek. A

1 nedveknek ezen tovább hajtása valóban nagy erőszakkal történik. Hales úgy találta, hogy az egy szőlővesszőben, melly a' legerősebb viricsmozgás idejekor metszetett ketté, 0,825. méter (francz mérték) tehát 33'/a hüvelyk) magosságú higanyoszloppal súly egyént tartott. A' viricsef vezető edényeket sokan nyomozták, azonban egyebet ki nem kutathattak , mint hogy azok a' növény fás részében vannak, és hogy a' viricsnek mozgása a' gyökértől a" végrészek felé tart. Mikép történjék a* nyirkos nedvnek fölfelé való erőltetése, hasonlókép számos nyomozásoknak volt tárgya, hanem a' növenyekben nem különben mint az állatok