Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)

4. szám

I <ií ) Mihelyt a' liszek a* földbííl kibujnak, azonnal levélalakunkká lesznek, belőlük az úgy nevezett liszlevelek (Herzblätter) lesznek, a' gyök ezennel a' földből táplálkozik, és a' liszlevelek ekkor a' levegővel énilközvén a' még tökéletlen fejlődésü valóságos levelek helyét pótolják ki egész addig, míg ezek tökéletesen ki nem fejlődnek , midőn is ők elhervadnak , lehullnak ; mellyek ha tán igen korán letöretnek, ugy a'már kicsirádzott növény elhal, ha pedig elhervadások előtt csak valamivel szakasztatnak le, akkor ugyan a" növény életben marad, de kifejlődésében igen hátra marad. (Folytatása követ kezik.J Tajilós, vagy termékeny természetű bujafekély. l)r. Mart szerént. — l)r. Johnson észrevételeivel. A' taplós bujafekély egy vagy több hólyagocskákkal kezdődik , mellyek a' makktyú' belső vagy külső lapján , ritkábban magán a' makkon , vagy annak koszoníján ülnek. Aszszonyoknál ezen hólyagocskák, rendesen a" szeméremajkak . és vizlányok (nyinphae) között lévő kivölgyelésekben , a' belső eresztékeken (commissurae) és néha a' bélnyilás szélein fordulnak elő. Néhány nap múlva minden hólyagoeskára következő bélyegii fekély szokott következni. Belső széle erősen, és világosan határzolt, kifelé valamennyire duzzadt; feneke, ha a

1 makktyiín iil , mély , és sárga , vagy sárgás-zöld, nyúlós gennyel fedett; gyakran bőven genyed, különösen, ha a

1 makktydn , vagy a' makk' koszorúján jő-elő , ezen esetben a' geny inkább tejfölhöz hasonlít, es egyforma állománnyal bir. Ezen neme a' bujafekélynek ritkán jár magányosan, hanem közönségesen nagyobb számmal lévén , csoportokat képel. Az illyes bujafekély közönségesen meglehetős fájdalmat okoz; néha a' lágyék - mirigyek is megdagadnak, érzékenyekké válnak, de genyedésbe csak ritkán mennek által.