Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)

4. szám

( ) IIa ezen fekély elhanyagoltatik, vagy roszszul orvosol tátik, fenekéből bujálkodó sarjadzás lép-elő; melly kemény, és szilárd szokott lenni akkor, ha a' fekély a' makkot , ellenben lágyabb, ha a' makktyút foglalja-el. Ezen taplós kinövések rendesen nagyobbak, lágyabbak, és haloványabbak az aszszonyi nemző részeken, mint a

1 férfiakén. Ha a' tapló' növésének időt engedünk, nagyra nevekedvén , nehezebb eltávoztatni, és gyakran annyira elterjed, hogy a' fekélynek szélén is tulhág. Ezen észrevételekhez Johnson mégannyit ád, hogy a' taplós bujafekély a' makktyú , és makk közötti szegletben néha hólyagos alakban kezdődik, továbbá, hogy gyakran okoz m a k k r e j I é s t (phimosis). Ha ezen bujafekély valamivel szűkebb, és hoszszabb makktyún fordul - elő , lígy tulajdonnemü sugáros tekintetet ád annak; de a'makktyú'viszszahuzására intézett legcsekélyebb kísérlet is, leleplezi a' kisebb, köralaku fekélyeket. A' makktyú' fekéiye szüntelen befertézi a' makkot is, a' tag' alsó lapján létező fekélyek egymásba folynak, minthogy a' geny ide gyülekezik öszve ; gyakran a' tagról a' borékra, innét a

1 czombok' belső oldalaira , különösen a' ezomb és középhus közötti ránezokra is átterjed a' fekély. Ha új fekélyes csoportok mutatkoznak, jele annak, hogy a' beteg nincs tökéletesen kigyógyulva, és ezen eset gyakran elő szokott fordulni. Ezen fekélyek aszszonyi nemző részeken , gyakran a' felső eresztékektől az alsókig terjedő gyűrűt, vagy lánczot képelnek, hihetőleg azért, mivel a' részek közel esnek egymáshoz, és folyvásti érintésben vannak, Azon kéidés felett, valljon taplós bujafekély re következnek e' másodrendbeli jelenségek , nem egyeznek - meg Hart és Johnson. Mert midőn Hart azt állítja, hogy egyetlen egy Jesetet sem ösmer, hogy az illyes fekélyekre másodrendbeli bujakór következett volna, és hogy ő ezen bajt, ámbár felette ragályosnak találta, mégis általán fogva, helybelinek tartja; — Johnson oda nyU