Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)

3. szám

C 41 •) vánt, a' mesterségnek őtet a' sete irányból jóba igazítani, a' csíiggedót ébreszteni, a' kicsapongót szelídíteni szükség. A' gyógyerőt tehát a' müvészségnek szüntelen szemmel kell tartani, mi már magában is sok tudományt és szintannyi tapasztalást kíván; hát még midőn eszközökről kell gondolkozni, mellyek által az életerőt szükséges menetelő vágásából kényünk kedvűnk szerint kívánjuk kormányozni, mennyi tudományos ösmereteket, és mennyi járatosságot kíván? hogy czélunk érésére a' legjobb eszközöket ki tudjuk szemelni, ezeket a' legügyesebben alkalmazni. A

J betegségek alatt gyógyerővé változó életerőre pedig nem annyira egyenesen, mint inkább anyagos alyazata által bírunk hatni. Noha a' győgyerőnek szép neve, midőn őtet a' müvészségnek kell vezetnie, kétségbe hozathatik; de feliből szép nevére még ekkor is érdemes, mert nála nélkül még a' legkisebb betegség gyógyulása sem díszlik ; hasonló e' tekintetből az életerő a' teherhuzó állathoz , mellynek erejét kormányozván , czélunkat érjük, ellenben nem kormányozva, ha általa ollykor czélunkhoz jutunk, csak a' sors játéka . mert többnyire az állat vagy erejét kéméivé üt közben fölakad , vagy vesztegetve azt, mi előtt czélunkhoz juthatnánk, öszverogyik, vagy végre bizonyos czélunktól falán épen ellenkező czélhoz vezetne. — Az orvosnak tehát a' gyógyerőt menetelében szüntelen szemmel kell tartania , melly ha talán egységre törekedő nagy törvényének következésében, mi a' fölhozott példa ellenére olly gyakorta megtörténik, a' kívánt ösvényen kívánt mérsékletű erővel halad , akkor ő összetett karokkal henye nézője a' működő erőnek , a' beteg körül az ügy nevezett veszteglő gyógymódot (methodus cunctabunda) eszközli, mellynek még azon esetben is van helye, mi főkép a' betegség orvoslásának kezdetével olly sokszor megesik , midőn a' győgyerőnek irányát , és maga megerőltetésének fokát nem ösmerjük, midőn a' gyógyerő menetelébe kapni kába és lélekösmeret sértő tett volna.